G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

6. Mit lehet tudni a név eredetéről sat? (a hatodikra) Közössen elismert tény, hogy e mostani Lápafő község — egy a falu alatt létezett és a szomszéd Somogy Megyéből eredő Lápa nevű folyótól vette nevét — ezen a vizén szóbeli hagyomány szerint több malmok léteztek — melyeknek helyei máig is több helyütt láthatók — ezen malmok a nevezett Lápa folyónak a Török hadjárat alkalmával történt elfolyatása folytán lettek megsemmisítve — hogy pedig ezen állíttás valószínűségei is bír; onnét következtethetni — mert az alig 1 órányi távolságra fekvő Somogy Megyei Törökkoppányban törökök szállásoltak. 7. A község határában előforduló többi topographiai nevek? A 4ik pontban említett a XVII

ik században létezett Lápafő községnek határa igen kiterjedett lehetett — mert tudni vélik — hogy ennek határa a most meglevő Szakts es Nak községekig nyúlt — hanem e falunak elpusztulása után a mostani községnek valószínűleg tsekéllyebb népességéhez, mert mostani szűkebb kiterjedésű határ jutott — ezen határ éjszakról Törökkoppánnyal (Somogy) keletről Szakts mvárossal — délről Nak községgel — nyugatról pedig Várong községgel szomszédos — a Faluhoz legközelebb eső szántó földek és Rétek következő Topographiai nevek alatt ismeretesek — Kertallya kaszállórét — Széli ut melletti dűlő szántóföldek — Túlsó mező szántóföldek Kiskuti dűlő szántóföldek — Bodzási dűlő szántóföldek — Rétföldek szántóföldek mellyek a rétek pótlásául adattak — Csapási legelőtérség, Pusztaszöllők hajdan szőllők most pedig szántóföldek. A Bodzási dűlőre vissza térve megemlítésre méltó, hogy ezen dűlőnek déli végén a Naki országút mellett volt egy jólépült Csárda, Bodzási csárda név alatt — ezen helyiség az utasok kedvéért volt ugyan borméréssel ellátva — de később az utasok előtt igen félelmessé lett, mert a Csavargóknak volt fészke az ott elkövetett többrendbeli rablások és gyilkosságok végre arra kényszerítették a hatóságot hogy, ezen bűnfészket szétszóratva a borrnérést ez előtt mint egy 40 évvel megszüntessék —, folytatólag a Pusztaszöllők és Kenderföldek után mellyek kissé emelkedett fekvésűek következik a Szöllohegy, mely közönséges néven öreghegy v. alsóhegynek neveztetik — ez talán egy századal ez előtt lett szöllővel beültetve, s előbb mint a még most is élő emberek mondják, nagyerdő lehetett valamint nem régen lett a szöllőn kivül is mivel kapcsolatban állott erdőség kiirtva — itt van az úgynevezett Rácztemetői dűlő — erről egy monda forog még most is a nép ajkán, hogy t. i. bizonyos rablócsapat (sic) — hihető ráczok a katonaság által üldöztetve — a mondott helyen megszoríttatván lekonczoltatott — ezen leölt rablók eltemetésére a lakósok kirendeltetvén azon helyen temettettek el — és ettől veszi Rácztemetői nevét — ezzel kapcsolatban van egy erdő rész — melynek a Szöllohegy melletti része kiirtatván tsak a felső felében van még tsekély fa — a szöllohegy keríttésén kívül erdő lévén 1838-ik évben történt itt az akkor híres rabló Sobrinak a Cs. k. Uhlánus katonaság általi meglepetése — Sobri hetedmagával kemény puska tüzeléssel állott ellen a katonaságnak — kik közül többet megsebesített ugyan a rablócsapat, de a katonaság nem hátrálván végre Sobri egy cserfának támaszkodva magát pisztollal kivégezte — társainek egyike Varga Ferkó nevű lövést is kapván egy uhlánus őrmester által karddal megvagdaltatott és élve elfogatott — ezen rabló későbben a katonai hatóság által Pécsváradon ítéltetett halálra. — Ezen erdő felnyúlik a Törökkoppányi határig mely szinte erdős lévén, kapcsolatban van egy hosszú hegylánczolattal — mely messze felnyullik Somogy Megyében Nyugatra. A Törökkoppányi határtól lefelé délnek kezdődik egy mély gödör, mellynek közepe táján vagy egy forrás nagy gödörrel körülvéve — itt oly jó és bő víz találtatik — hogy az egy folyón az úgynevezett Hosszú réten folyik alá és lejut egész a malom árokig — a határnak felső végén látható azon hármas halom, mely Lápafő, Várong és T. Koppány községek határait jelzi — ezen halmoktól délnek a Várongi erdő mellett fekszik egy úgynevezett Rigó hegyi Szöllő — mely hihető a rigóknál nyerte a nevét — Rigóaly ez szinte erdőből lett szántóföld — ezután Irtásmelléke név alatt jön a község legelője egy kissé dombos és vízmosásos fekvésű — egy nem épen jelentékeny gödör húzódik végig rajta — ennek alsó végén fakad fel egy forrás igen jó ivó vízzel — ezen forrás még a legnagyobb szárazságban sem apad ki. Felső és Középső Diós jó fekvésű szántó földek — ezek a régi falunak helyén vannak és az ott hajdan volt sok diófáktól veszi a nevét — annak folytába vannak még az úgy nevezett alsó diósj földek, mellyek egész a községig 330