G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

KIS TORMÁS 1. pontra Tolna megye Simontornyai járás. 2. „ A községnek csak is egy neve van. 3. „ Hogy ezen helység hajdan máskép neveztetett volna — ki sem emlékszik. 4. „ Nem tudható, azonban a község előpecsétje 140 éves. 5. „ Würtenberga, és a Hesszeni fejedelemségből. 6. „ Kistormás község nevének eredetéről sem köztudomásbol sem hagyomány­ból mit sem lehet tudni, irott okmányok nintsenek. 7 rc A község határában vannak különféle elnevezésű helyek, ugy mint Szel­lők Szegzárdi hegy, Weingartslach, Wälschthal, Réka és orvoskut. Szántó­földek: harczhegy, Ochssengrund, Zwerekgrund, Nussgrund, Krautgärten, kleine Äcker Hofstellen Äcker, Varsáderweg, Varsádergewann, farnlaih, Oberehofstellen, Dürre grund, Raitzenkirchhof, Gleichäcker, Dreispitzäcker, Goldberg, Hanftück äcker, Hanfäcker, Pfarrlaih, Schlovakenlaih, Halbbauernkopf, Langekopf, Bakmulter, Groszthal, Hirschen­gevan, Haidäcker, Erdő nincs. Rétek, Rohrwiesen, Lan­ge Wiesen, Hesszierwald, Gänze Wisen, Durregrundwiesen, és Ochsen­grund. Legellő: Wiesenberg, Kühlaih, Szegzárderlaih Nuszthal, Schneken­gipfl, és Sterngipfl. Ezen elnevezések azonban semmi különös jelentőséggel nem birnak. — KIS VEJKE l sö pontra. Kis Vejke helység, mellynek népessége 798 fekszik Tolna Megye völgységi járása észak nyugóti részén, Baranya Megyével egyrésze határos. Magyar Vejkének is neveztetik, mert 1740 években a körülfekvő Német ajkú la­kosok között magyarok által telepíttetett meg, és Mercy volt birtokos ál­tal mind nagy erdőség irtattván, s osztatott ki használatra, monda után a nagy Rácz pusztítás alkalmával Mercy ki cs. k. Ezredes volt az ellenség által elfogattatván Bonyhádon fogval tartatott volna, s ekkoron a mos­tani Kis Vejkei határban lévő erdőben mint ellenség elöl bujdosók bo­rongoltak, Hangya János, e névről egy hegy most is esméretes, Kispál Mihály, még most ig megvan a mezőn a Kispál kertje, Vércse Mátyás, Törő' János, Fülöp Mihály és Mátyás, Kálóczy — most már Káloziak, ezek Kálazdrol származnának — és ezen utóbbiak meghalván hogy Mercy fogval van éjszakának üdéjén bementek Bonyhádra az áristom falál kiásták és megmentették őtett, ő pedig t: i: Mercy Ezredes szabadlábra álitván őket ezen helen telepitette le és adta a községnek a fent ki­tett nevett. 1700 utolja felé Mária Terézia császárnő üdéje alatt Apponyi jószág lett csere útján, s utóbbi birtokossá Apponyi József Gróf halála után Apponyi család a közbirtokos. Dűlők elnevezései l sö Szénvölgy itt mind nagyerdőségben faszenet égettek. Gyertyános, itt gyertyánfák voltak, s onnét neveztetik. Pénzvájásihsgy, itt bizonyos Hucties nevezetű bevándorolt tímár mester pénzt kereset amellyért majnem felakasztot­ták. Csókafő, ezt azon üdőben Ráczok lakták, s mint gondolják Csalfafő melly jobb minőségű boráról eredhet. Millángödre, itt bizonyos Milos ne­vű rác:;nak volt tanyája. Cserajja ez nagy csereserdő volt, Józsakut ezen dü­lőtt Jozsák birták, kik mostan Hosszúak. Berkenyés dűlő ez berkenyés erdő volt. Hangyahegy, itt telepedett le Hangya János és szöllőt plántált. Ráczok ally a itt a ráczok tanyájai voltak. Mihály köröszt itt a megszálló magyarok egy fára SzMihály arkangyal képit szegezvén Ezt a dülőtt Mi­hály körösztnek nevezték el. Kispálkert itt a megszálló Kispál ütötte fel tanyáját. A megszállók több vidékekről jöttek u. m. Vércsék Pápáról származnak, Jozsák most Hosszúak Ürögbül származnak, Devecseriek Decsről származ­nak, Kálózlak Kálazdrol származnak. Költ Kiss Vejkén 1864 April hó 5én Molnár Josef jegyző. 21* 323

Next

/
Thumbnails
Contents