G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
A Mváros levéltárában létező Szálló levél 1691 ik évi Április l rö1 szóll, — azonban lehet, hogy Ürög 1691 ik előtt is már Mező Város volt — csak hogy elpusztítva levén a múlt századokban a betolongott ráczok által — mert kitűnik az 1691 ik évi 2'° ri megszállási engedélyből. — 1691 iki év előtt csekély számú lakos lehetett Ürögben — csak később a jövevények szaporították. 5. Honnan népesittetett? Migos Gróf Lozsi Viczay Ádám örökös földes Uraság Hédervári örökös jobbágyaiból 1691 ik évben — és jövevényekből Nzetes és Vitézlő Takács János hadi tiszt által, kinek parancsnoksága és felügyelete alatt osztattak ki a házhelyek és telkek is. 8. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, irott nyomtatott emlékből a név eredetéről értelméről ? Más érdekesb adat kezünkbe nincs, minthogy jobbágyság táborozás alkalmával köteles volt Örökös földes Uráért saját kölcségén harczba menni. 7. A község határában előforduló többi topographiai nevek, például Mező, dűlő, szántó, forduló legelő, kaszálló, erdő kert szöllös árok rom, irtvány, tisztás és a többi? — Ürögh vagyis Iregh határa következő: l ör A Kis Szokolyi dülö. — Szántóföldek — róna fekvésüek l ső osztályban tartoznak — Neveztetik azért Kis Szokolyi dűlőnek — mivel szomszédos Szokoly községgel. — 2°r Pókuti dülö. — Szántóföldek — végében kis réttel — dombos fekvésű III ik osztályú — Nevét vette valami régi uradalmi úgynevezett Pó kuttól. 3°r Szigetóri dülö, községi lakosság részére kimért legelő — dombos III ik osztályú. Nevét vette a múlt században szép sziget volt. 4er Két éri dülö. Szántóföldek — dombos fekvésüek II ik osztályúak — Nevét veszi mivel a község és az Uradalom birtokát egy folyó hasit ja. — 5or Alsótó és Sóstó dülö. Rét szántóföldek — róna I s ° osztályban. — Nevét vette ott egy tótól. — 6 or Köblösi dülö. Szántóföldekből — dombos — II ik osztályban. — Nevét vette egy kuttól melly a vizet bőven adta és ezért a Nép el nevezte köblös kútnak. — 7 er Megyesi Határi dülö. — Szántó földek — róna I ső osztályban. Nevét vette a szomszéd Urad. Pusztától ahol sok meggy termesztetett régebben, és minthogy a nevezett pusztával a község birtokra nézve határos volt — lett Megyesi határi dülö. Erdőkből A községi lakosságnak ez évi Május l én fajzás illetőségben kiadott erdő rész 300 hold, ugy mellette az Uradalmi rengeteg szép nagy kiterjedésű erdők több száz holdakra rugók — fekvése tojásdad alakú. Megjegyzendő, hogy ezen szép Uradalmi Erdőnek nagyobb része 863 ik és f: évben levágatván földnek töretett. A határos szomszéd területek. a Bántóvá Uradalmi Puszta róna fekvésű — nevét vette Kinizsi Bántol — itt volt vadászó tava. b Csehi uradalmi Puszta — dombos fekvésű nevét vette Cseh, falutol — itt Máttyás Király ideje alatt Csehekkel népesittettek. c Muth, Mlagos Gróf Zichy Edmund Uraság Pusztája dombos fekvésű. — A múlt századokban Csehi faluhoz tartoztak. Kelt Ireghben Április hó 19 én 1864. Gruts Jegyző Szabó Josef bíró Kollát Ferenc Eskütt Szabó Mihály Eskütt KAJDACS 1. Tolna Megyei, Sopronyi kerület, Duna Földvári járás. Kajdacs falu. 2. Kajdacs falu más néven soha nem neveztetett, ezen falu régi telepit vény, Verboczy tripártitumában megemlékezik: miszerint e falu már 1400 körül létezett. 317
