G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
6 os A név eredetéről mi se nyomoztathatik ki, mivel semmi adatra nem lehet találni. 7 e s A község határában következő topographiai nevek fordulnak elő: Mező, — e név alatt a Szántóföldek értetnek, — dűlők: Kertaljai dűlő, mivel a kertek alatt fekszik, — 1, 2, 3, és 4. Mázai dűlő, mivel Máza község határától kezdve — egymás után következnek — 1, és 2. váraljai dűlő — mivel a Váraljai határnál kezdődik, — Polozna, rét — honnan vette e nevet, nem tudatik, — Berek rét, hajdani berkességétől, Világrét, — világos, és községhez közel fekvőségétöl, Malom dűlő, malom áll rajta, — l ső é s 2 ik közép dűlő, a malom, és alsó csárdai dűlő között, — alsó csárdai dűlő, mivel a csárdán alól fekszik — felsőcsárdai dűlő — mivel a csárdán felöl fekszik; — Reidschul dűlő, — egykor katonai lovagló iskola lévén a dűlő végén, — Cseraljai dűlő — egykori mellette állott cseres erdőtől, — Rozsomany dűlő — eredetet nem tudatik, l ő és 2 k Nagydülő — a nagyságáról — l ő , 2, és 3, Urasági dűlő — mivel az uradalomnak szántóföldje lévén a volt jobbágyoké között, — Kisházas dűlő, — mivel a kisházasok ott nyertek földeket, — l ső , 2 ik , Kendere s dűlő — a rétszélben kendert termelő helyek szomszédságában fekszenek, — Petrőcz — a monda szerint szerb szóból ered — állitólag hajdan szerbek laktak volna itt, — Jártas dűlő — a szöllőkbe e dűlőn keresztül járnak a lakosok, — Hosszú dűlő — mivel hosszan nyúlik, — Horgosparti dűlő — horgos ut mellett, Nagyvölgyi dűlő — egy nagy völgy mellett, — Rétszél dűlő — rétek mellett, — Felsőrét dűlő — a határ legfelsőbb részén fekszik, — Szállás — hajdan szállások lévén, — Szállás dűlő — hajdani szállások mellett, — Legelő — sűrű név alatt, mivel sűrű bukros hely, és forgácsos, mivel hajdan erdőség lévén, a lakosok odajártak ki a levágott fák tövét forgácsolni s hazahordani, — Kaszálló — fenntebb előfordulnak Polozna, Berek, Világrét, és Petrőcz nevek alatt; — Puszta 1362 ik évben keletkezett erdőségből, és felsőbbi helybenhagyás folytán a jelenlegi pécsi püspök Girk György nevéről Szent Györgyi puszta nevett nyert, — Erdő — különös elnevezéssel nem bir, Határ — különös elnevezése nincs, — Csárda, — Czinkam, eredete nem tudatik, — Szöllö — Királyhegy név alatt — néhai Király Jósef pécsi püspök által engedtetett szöllővesszőkkel beültetni, kitől nevét nyerte; Forrás — többrendbeli — csak egy van külön név alatt a község közepén, s neveztetik Mocsolyának, jobban Mosolyának, mivel a lakosság oda jár ruhát mosni; kút több rendbeli létezik elnevezés nélkül. — Határos pedig a helység keletről Váralja, délről, Máza s Csasita, nyugatról, Szászvár, Tófő, Ráczkozár, és Szárazpuszta, — éjszakról Izmény helységekkel. — Győrén April 12én 1864. jegyzetté Czank János községi jegyző. GYORKÖNY 1. Gyorköny helysége tartozik Tolna megyéhez, Székhelye Szegzárd, Dföldvári járáshoz Székhelye Dföldvár. 2. A községnek csupán azon egy neve áll Gyorköny és egyedül ezen néven esméretes országszerte. 3. A községnek soha más elnevezése nem volt. 4. A község 1710 évben vette eredetét. 5. A község első lakossai magyarok és németek voltak. A németek Mosony megyéből költöztek be s Heidenbauern név alatt ismeretesek. Később a helység lakosságának magyarajku lakossai papjukkal együtt Sár-Szent Lörintzre költözvén, ezek helyébe úgynevezett svábok költöztek be Hessen hertzegségböl Némethországbol, minek következtében a helység tiszta németh ajkúvá vált. 6. A község nevének eredetéről és értelméről mi sem tudatik. 7. A község határában előforduló topographiai helynevek: Doroghi dülö ezelőtt nyárfa erdő és silány homok legelő volt, most pedig termékeny szöllö kertek. Polnai erdő, hajdan tölgyfa erdő volt, most legjobb minőségű szántóföldek. Honirei dűlő lapályos szántóföldek; Dudi hegy elpusztult homok szöllök. Homok dűlő sárga homokkal vegyitett szántó földek. Uj szöllö, a legjobb minőségű borokat termő szőllök. Kopaszhegy ally a termékeny szántóföldek. Falurét (Grund) jóminőségü 310
