G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
38. Wiesenäcker Szántóföldek 39. Schaafthal Szántóföldek 40. Untere Grosse Wiesen kaszállo 41. Mittlere Grosse Wiesen kaszállo 42. Obere Grosse Wiesen kaszállo 43. Herrschaft Wiesen kaszállo 44. Mittlere Thal Szántóföld 45. Untere Thál Szántóföld 46. Kukrútz Szántóföldek 47. Bozót kaszállo 48. Schaafthal einvendiger kaszállo 49. Schaafthal auswendiger kaszállo 50. Vordere Hollerthal Szántóföldek 51. Bozót legelő 52. Hintere Hollerthal Szántóföldek 53. Hotter legelő 54. Schimmelgraben Erdő 55. Hutweide Erdő E község egész határa Szántóföld I. osztályú 41 hold 785 D öli d— II. d— 111 „ 532 " öli d— III. d— 220 „ 491 " öli Rét I. d— 183 „ 1526 " öli Szöllő 30 „ 1166 " öli Legelő 28 „ 1533 " öli Erdő I. osztályú 723 „ 578 " öli Erdő II. osztályú 184 „ 1000 " öli A község egész területe 1524 hold 1211 D öl megjegyezvén, hogy egy hold 1600 D öllel számíttatik. Duss Novber hó 22 é " 1865 Ulrich Martin Richter ÉRTÉNY 1. Megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve, hová a helység tartozik —: Tolna Megye, Dombóvári járás, Tamási Mváros Székhely, Értény kösség 2. A kösségnek hányféle neve él most, mellyik neve bír csak helybeli elterjedéssel, mellyik ismeretes országszerte? Egy. Értény. 3. Volt-e hajdan a kösségnek más elnevezése? nem volt. 4. A kösség mikor említtetik legkorábban? 1701 az az: egy ezer hétszáz egyben, a midőn megszálták, az előtt puszta volt. 5. Honnan népesittetett? Jövevényekkel más falvakból; az első megszálló valami Koros Mihály nevű ember volt, kinek nevére az Engedély lett adva főméltóságu Galanthai Herczeg Eszterházy Pál, Magyarország akkori Palatínusától, hogy Értény pusztáját, melly a koppányi jószághoz tartozott, magyarokkal megszálhassa; ezen család ivadékai még most is megvannak. 6. Mit lehet tudni köztudomás, hagyomány vagy más emlékekből a név eredetéről, értelméről? Hagyomány szerint a helység napnyugati részén lévő ér vagy forrástól neveztetik Érténynek. 7. A község határában lévő topographiai nevek, például mező, dűlő, rét s. a. t. — Péterteleki, Szilvásigei, Tölösi, Bandibokor, Irtási, Sédfői, Borzásigei, Katlanyi, Kis pusztai, és nyárosi dűlők; ezek elnevezésének eredete nagy részt ismeretlen, egy kettő kivételével u. m. Tölösi, mivel itt hajdan nagy részt tölgyfából állott erdő volt; Irtási, mivel hogy regulatio előtt mindenki tetszés szerinti darabot irtott ki magának; Katlanyi, egy katlany formájú gödörtől, mely a dűlőben van; — Ingó, Tallérosi, Bereki, Iliakuti és Méhesi rétek; Talléros neve onnét, mivelhogy a re300
