G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez

e) 1626. április 8. Az anyavári uradalom urbáriuma Az anyaváry jóság consignatióya Tolna, Baranya és Somogy vármegiékben Anya in comitatu Tholnensi, totalis possessio Ez feöl holdol. Ráchok lakyák, az kiknek így mehettünk végére: János kenéz Giuri Rado Dubrowoy Branko Jowa Kovách Wko Giuri Wkmir =18. Septembris anno 1629. Rách Farkastól kültek egy lánchos féket.

1 Kaymátt in Tholnensi comitatu, totalis possessio Ezt az falu helyet az anyay ráchok bíryák és élik. =Anno 1632. 25. Junii adtham leveleth az seksárdy Izmael bék instantiáyára, hogy meg szályák ráchok.

2 Gench in Tholnensi comitatu, totalis possessio Ezt magyarok lakyák és feöl holdolnak: Genchy Balázs, Nagy Deömöteör, Keötteö János. Kápolna in Tholnensi comitatu, totalis posessio Ráchok lakyák, ezekis feöl holdoltak volt: Wyn Mussaly János kenéz Jowicha Radovány Bozo Ninko Jowan Marthon in Tholnensi comitatu, totalis posessio Eztöth az ráchok élték Kápolnához.

3 Sáffárfölde in Tholnensi comitatu, totalis posessio Ezt a puztát az tholnayak élik, chizmáth, papuchoth szoktanak adny érette. =Anno 1631 kültek az tolnayak egy chizmát az henchey Méhes Jánostól. Mede in Tholnensi comitatu, totálig posessio Ráchok élik, feöl holdolnak. Tabody Mátyás kenéz keöztök, gazdag, deli ember, volt nálam Surjánban.

4 Nagy Lázló Szöch András Kowách Radonya Istvánj Iwány István Márthon Nagy Vinche Iloway Orbán Sántha Lázár =Anno 1628. Rách Farkastól egj bogláro

5 féket küldtek. Hegy in Tholnensi comitatu, totalis posessio Magyarok lakyák és feöl holdolnak: 1. Az egyes helységek után az urbáriumban szabad on maradt helyre más kéz írásával jegyezték be, hogy az illető község lakói az urbárium felvétette — 1626 — után melyik évben mit szolgáltattak be adóként. Ezeket a más kéztől származó bejegyzéseket = jellel különítettük el aiz urbárium alapszövegétől. 2. Miivel a hódoltsági helységeknek egyszerre két — török és magyar — földesuruk is volt, az elpusztult falvak újjátelepítésekor a telepítő fél általában kikérte földesúr társa beleegyezését is, nehogy az megkárosítsa az engedélye nélküli odatelepedett jobbágyakat. Jelen esetben tehát a török földesúr, Izimael szekszárdi szandzsákbég kezdeményezte Kajmád pusziba újratelepítéséit, s Bosnyák Tamás levélben biztosította őt hozzájárulásáról. 3>. Azaz : a marrtioni pusztát a Kápolllna faluban lakó rácok használták. 4. Surány vára Nyitira megyéiben, Érsekújvártól ésiziaik-kelebre volt. 5. Az utolsó betű lemaradt, értsd: „bogláros féket". Vö. még Szamota István—Zolnai Gyula, Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Budapest, 1902—1906. 79. hasáb. 18* 275