G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

A homlokcsonton zöldesszürke üveggyöngy, rátétes fehér vonaldísszel (39. kép 7). Korong alakú pasztagyöngy a jobb felső karon (39. kép 8). Szürkéssárga pasztagyöngy a koponya mögött (39. kép 9). Szennyesfehér gyöngyszem az állcsúcs alól (39. kép 10). Lepattogzott felületű, gömbölyded pasztagyöngy a bal könyöknél (39. kép 12). Kicsiny, tövis nélküli bronzcsat a bal halántékcsont mellől (39. kép 1). 88. sír Gyermek. Irányítás: DK—ÉNy. Sírmélység: 75 cm, váz hossza: 79 cm. Kissé megbolygatott, hanyatt fekvő gyermekváz. Koponyája berogyott, a bal felső kar hiányzik. Az alkarok tompaszögben behajlanak a lágyékra. A lábak kinyújtott állapotban fekszenek. Mellékletek: A koponya bal oldalánál kicsiny, vékony bronz „S"-karika (39. kép 13). A koponyától jobbra 10 cm-re vékony huzalú, „S"-végű bronzkarika (39. kép 14). 89. sír (6. kép 3, 16. kép) Férfi. Irányítás: K—Ny. Sírmélység: 70 cm, váz hossza: 162 cm. Hanyatt fekvő, bolygatatlan férfiváz. Arccal előre tekint. A felső karok a mellkashoz szorulnak, az alkarok tompaszögben behajlanak, kézfejjel a lágyék fölé. A lábak kinyújtva, szorosan egymás mellett fekszenek. Mellékletek: A jobb fültő tájékán pödrött végű, vékony bronzkarika (30. kép 1). A bal kéz egyik ujjpercén két, különböző típusú bronz pántgyűrű töredékei (30. kép 2—3). Nyitott bronz karikagyűrű a jobb kéz összekuszálódott ujjperceinek egyikén (30. kép 4). Lekerekített hegyű és egy deltoid alakú nyílcsúcs a jobb könyök feletti földrétegben, hegyükkel ferdén a földbe szúrva, 15 cm magasságban (16. kép, 30. kép 5—6). Levél alakú, tövises nyílhegy, a földbe szúrt nyílhegyek mellett, lapjára fektetett helyzetben, csúcsával a medence felé irányítva (30. kép 7). Vas kés a jobb csípőcsont és a combfej között, hegye a medenceszárny alá nyúlik (30. kép 8). A sírok helyrajzi megoszlása a temető területén. Sírtípusok. A mözsi temetőben nem akadtunk zárt, soros temetkezési formára. A sírok egymástól horizontális és hossztengely irányban is, különböző távolságban feküdtek. Az egyes gyermeksírok rendszerint felnőttek sírjaihoz csatlakoztak, de itt is minden észrevehető rendszer nélkül. A sírmezőnek tehát családok szerinti, csoportos temetkezésű jellege volna, de olyan elrendezésű temetőképen belül, ahol a férfisírok zömmel a temető északnyugati, a női sírok pedig túlnyomó többségükben keleti és délkeleti felében helyezkedtek el. Meg kell még jegyeznünk, hogy a legszegényesebben felszerelt gyermeksírok éppen a temető nyugati peremterületén feküdtek. Hét sír közül egy csecsemő és négy gyermek sírja melléklet nélküli, két gyermeksírban pedig mindössze egy-egy melléklet volt (a 40. sírban „S"4carika, a 49. sírban karperec). Ugyancsak melléklet nélküli a temetőnek ebben a részében feltárt, serdülő korú, 53. sír is. A csecsemő- és gyermeksírok a temető jelenlegi keleti széle mentén tömörülni látszanak. 23 ilyen sír helyezkedett el itt, aránylag keskeny sávon. A sírok tájolása általában K—Ny irányú; ettől való esetenkénti, sokszor csak néhány fokos eltérés az évszakok változásához történt igazodást jelzi. Ez az eltérés rendszerint K-DK—Ny-ÉNy-i irányítást jelent. Ellentétes irányítású ezekkel a 15. és 61. sz. gyermeksír, amelyek K-ÉK—Ny-DNy-i tájolásúak. A sírok alaprajzát illetően külön csoportot alkot a temető fentebb említett, szegényes gyermeksírokkal jellemzett nyugati kiszögelése. Itt a felnőttek sírjai — a temető többi, felnőtt korú sírjához viszonyítva — rendkívül keskenyek: mindössze 55—60 cm szélességűek (43., 46., 47. és 52. sír). A temetőnek ezt a nyugati szakaszát egyébként ék alakú, üresen hagyott sáv választja el a sírmező többi részétől (lásd: térképmelléklet). 26