G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez

Szakály Ferenc FORRÁSOK TOLNA MEGYE XVII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ Bevezetés A beköszöntő XVII. század jórészt mindenütt porba és üszőkbe omlott falvakat, kiürült mezővárosokat és elvadult szántóföldeket talált Tolna megyében. A XVI. században hézagokkal ugyan, de mégis többé-kevésbé egészében fennmaradt középkori településhálózatot az ún. tizenöt éves háború (1593—1606) hadvonulásai és összecsapásai zúzták szét. Bár a megye területén nem voltak döntő ütközetek és hetekig tartó, elkeseredett várvívások, az itt keresztül-kasul vonuló török és tatár hadak, portyázó magyar végváriak és hajdúk

5 alkalmankint idevetődött idegen zsoldoskatonák néhány esztendő alatt elpusztítottak mindent, amit e tájon az emberi kéz és értelem évszázados, szorgos munkával létrehozott. Mint az alább közlésre kerülő — H/a. jelzésű — forrásban olvashatjuk, a Duna menti falvak már 1593-ban szétrebbentek Szinán nagyvezér hadai előtt. Ez azonban még csak a pusztulás kezdete volt. A következő esztendőkben — mialatt a küzdelem váltakozó sikerrel folyt, s egyes várak (a Dunántúlon pl. Veszprém, Székesfehérvár és Esztergom) többször is gazdát cseréltek

1 — Tolna megye fontos ütközőterületté vált. Mivel a török hadak rendszerint a Duna menti, belgrád—budai hadiúton igyekeztek a magyarországi hadszíntérre, a császári hadvezetés többször megkísérelte, hogy már itt, a hódoltság mélyén, feltartóztassa azokat; 1599 júniusában egy, Pálffy Miklós főkapitány által a hódoltságba küldött hajdúcsapat olyan nagy győzelmet aratott Tolnánál az utánpótlást szállító török flottillán — az elpusztított hajók száma jóval felülmúlta a százat, ezernél több török esett el

2 —, hogy a diadal hírét röplapok vitték szerte Európában.

3 1603 nyarán Schulz és Althan ezredesek muskétásai és Kollonitsch Sigfried lovasai Szekszárd mellett valóságos ütközetben verték szét Murád basa 6—8000 főnyi seregét, amely az ostromlott Buda megsegítésére igyekezett.

4 1. Rónai Horváth Jenő, Magyar hadi 'krónika. A magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek katonai története. II., Budapest, 1897. 113—154. 1. 2. Marczali Henrik, Regesták kültföldi levéltárakból. Történelmi Tár 1878. 906—907. 1.; Rónai Horváth J. i. m. 142. 1. 3. Hubay Ilona, Röplapok, újságJiapok, röpiratok az Országos Széchenyi Könyvtárban 1480— 1718. Budapest, 1948. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai. Szerk. Tolnai Gábor. XXVIII.) nr. 417., 419., 423., 425. 4. Veress Endre, Buda és Pest 1602—160i3-iki ostroma. Hadtörténelmi Közlemények (a továbbiakban HK) 11. (1910) 393—395. 1. W* 259