G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében
118. „Szóval édesanyámtól, még inkább Eta nénémtől a legnagyobbik nővéremtől hallottam, hogy aki elteszi a gyermekét, a sírján (a gyermek sírján) én azt nem tudom mennyi idő után láng jelenik meg, láng lesz rajta. (Csernakeresztúr; Hunyad m. — Gémes B., A 871. 66.) 119. „Azt mondta édesanyám, hogy mikor elmentek oda Gy orgyovára — úgy jártak a gyertyások. Azt mondja egy kicsinyt még nem; egy esztendőre. — Egy esztendő után úgy jártak a gyertyások... Mi elkacagtuk; menjen anyám, hát az nem létezik. — Hát milyen gyertyások? Kik azok a gyertyások? A gyermekek, a kirekesztett lelkek... A kertbe, az udvaron, a ház körül azokat látták. Azt mondták az öregek, hogy az ilyen gyermekek, a kirekesztett lelkek így gyertyaláng képiben megjelennek." (Csernakeresztúr; Hunyad m. — Gémes B., A 871. 76—77.) 120. „Az elcsinált gyerekek bolyonganak és sírnak addig, míg valaki meg nem kereszteli őket." (Végegyháza; Békés m. — MNT. II.) 121. „Egyszer, még lejánka vótam, éjfél után — megkövetem, pisilni mentem az udvarra — s hallottam, hogy mellettem egy kisgyermek sír. De csak a sírást hallottam, nem láttam. S megijedtem, s mondtam nagymamámnak, s akkor azt mondta, valaki eltette a gyermekét. Hogy útnak indított, kereszteletlen gyermek. S mondta, hogy másnap ugyanakkor ki kell, hogy menjek, s mondjam, hogy ,Én téged megkeresztellek, ha fiú vagy, légy Ádám, ha lejánka vagy, légy Éva.' S akkor másnap éjfél után 10 perccel kimentem, s megent sírt, s akkor megkereszteltem." (Andrásfalva; Bukovina — Izmény; Tolna m. — Zsova I., A 899. 9.) 122. „Ez a gyermek 7 éves korában fölsír (az anya hallja a hangját)." (Pilismarót; Komárom m. — MNT. II.) 123. Az elcsinált „gyermek lelke a pokol tornácán vár az ítélet napjáig". (Nagymaros; Pest m. — MNT. II.) 124. „Az elhajtott gyermek temetési helye hét év múlva fellángol, s ezért mondják a gyermekeihajtással gyanúsított asszonyról: ,majd kitudódik a bűne, mert fellángol a helye'. Ez az ártatlan láng." (Torda; Torda-Aranyos m. — Jankó J., 1893 251.) 125. „Az elcsinált gyereket a métába ássák el, mert a kereszteletlen gyerekből lesz a szellem." (Kidé; Kolozs m. — Vajkai A., 1943. 85.) IRODALOM : Andorka Rudolf A dél-dunántúli egyke-kutatások története. Statisztikai Szemle, 1969. 1245^1257. i. Andorka Rudolf Születésikorlátozás az Ormánságban a XVIII. század vége óta. Demográfia, 1970. 73—84. 1. Andrásfalvy Bertalan A sárközi társadalom és műveltség alakulása. Sárköz, 1956. (II.) 20—24. 1. Bellosits Bálint Dél-vidéki magyar babonák. Ethn., 1899. 304—3113. 1. Bozó József Bükkzsérci erdők. Tn: Népünk életéből, Miskolc, 1970'. 95—0:89. 1. Buday Dezső Az egyke Baranya vármegyében. Budapest, 1909. Csajkás Bódog Szeged egészségügyéinek története a XVIII. században. Kolozsvár, 1943. Diószegi Vilmos Néphitgyűjtés. Bogyiszlő, 1961. 34. old. Balogh Ádám Múzeum Néprajzi Adattára (BÄMNA) 1'0I2. sz. Diószegi Vilmos Magyar Néphit Topográfia (MNT) II—III. MTA Néprajzi Kutató Csoport. Elekes Sándor Gernyeszegi babonák és népszokások. Ethn. 1905. 49—53. 1. Elsüllyedt falu a Dunántúlion. Ketmse község élete. Budapest, 1936. Felzer János Ferenc Régi fatemplomok Szilágy megyében. Arch. Ért. 1896. 243—248. 1. Fügedi Erik A középkori Magyarország történeti demográfiájának mai állása. Demográfia, 1969. 500—507. 1. Gémes Balázs Népi abortivumok Dombrádon (Szabolcs-Szatmár m.) és környékén. A szerző saját adattára (a továbbiakban A) : 790. 2. 1. Gémes Balázs Népi abortivumok Magyarországon I. A 975. 14Q 1. Gémes Balázs—Szabó Ilona—Zsova Ilona Népi abortivumok Letenyén (Zala ,m.) A 796. 5 1.
