G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása III.

35. kép. Az „apátság" alaprajza 1780 tájáról nak hossza körülbelül 8—8,5 m-re tehető. Ez a méret megfelel a XI—

XII. században nálunk épített falusi templomok hosszának.

30 A fentiek alapján úgy gondoljuk, e helyen állott a pécsváradi alapítólevélben Szekszárd területén említett Szent Benedek templom, amelyet már az apátság alapítása előtt építettek, feltehetően egy ott lévő település plébániatemplomaként. A település valószínűleg a tolnai várispánsághoz tartozott, ahol a trónörökös herceg udvarháza állt, s ahol kíséretével tartózkodott, miként a kolostort alapító I. Béla, majd később II. Béla is.

31 E templom mellett épült fel a királyi alapítású monostor, s talán ott temették el halála után I. Béla királyt, akinek maradványait később feltehetően egy központi helyzetű sírba helyezték át. Ekkor, talán a monostor várszerű kiépítése idején bonthatták el

; vagy esetleg még annál is később a kis templomot (kápolnát), amelyet előbb befoglaltak a várfalak rendszerébe, amint azt más példák esetében is megtették.

32 A kis templom D-i falát és szentélyének DK-i falát a bontás során elpusztították. Esetleg megmaradt alapozása a Megyeháza É-i fala alá, az egykori templombelső pedig az É-i folyosó alá került. (Feltárása jelenleg nehézségekbe ütközik, de egy későbbi időpontban feltétlenül lehetőséget kell teremteni e fontos feladat elvégzésére.) 13 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 193