G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

B. Thomas Edit: Római kori téglakarcolatrajz Arius képmásával, a pannóniai Kisdorogról

felirat az ARIUS név dativuszát mutatja az „0"-végződéssel. Tehát Ariusnak ajánlja a téglát és a rajzot. Már Arius neve maga is figyelmet érdemelne, de feltétlen tetézi a kérdés fontosságát, ha a névhez még egy olyan alak rajza i

s tartozik, melyen Arius hivatalának, statusának jelvényeit is megtaláljuk. Ha mindehhez hozzáveszszük, hogy az Arius-feliratos tégla lelőhelye Dél-Pannonia, akkor az alább elmondásra kerülő történeti adatok tükrében nagyon nagy a valószínűsége, hogy Ariusnak, az ariánus eretnekség atyjának ajánlott, alakjának rajzával díszített képi ábrázolással állunk szemben a Kisdorogon felszínre került későrómai téglán. A IV. században felbukkanó eretnekség megalapítója, az afrikai, lybiai, esetleg alexandriai születésű Arius. 256-ban született és 336-ban vagy 337-ben halt meg.

12 Életrajzi adatait az újabb kutatások alapján a következőkben foglalhatjuk össze: Az antiochiai iskolázottsági! Arius, Meletios alexandriai ellenpüspök párthívei között tűnt fel először a IV. század elején. Az alexandriai Petrus püspök (+311) az orthodoxiához való visszatérése jutalmául diakónussá szenteli, viszont megint a szakadár alexandriai Achillas kezéből veszi a pappá szentelést. 318. körül lép fel új tanításával. Idős már, 62—63 éves, mikor eretnekségét hirdetni kezdi. Alexander püspöksége idején már presbiter Alexandriában és összeütközésbe kerül püspökével. 319-ben tanaiért elítélik. Eretnekségének lényege, hogy a második isteni személy, a fiúisten — Krisztus istenségét tagadja. A II. század elejétől jelentkezik az apologeta atyák levelezésében Krisztus istenségét, illetve emberségét magyarázó téma.

13 Antiochiában már hagyományai voltak a fiúisten isteni, illetve emberi lényegéről való vitáknak. Egészen érthető, hogy amikor az antiochiai iskolázottságú Alexandriában élő Arius érintkezésbe került a felsőegyiptomi Meletiussal, aki a róla elnevezett meletianus-eretnekség szellemében fejt ki propagandát Krisztus isteni lénye ellen, akkor az amúgy is racionalisztikus beállítottságú Arius 305 körül követőjévé szegődik.

14 Krisztus Arius szerint magasabb szellemtől megszállott ember. Az említett szellem a logos, nem isteni személy, mint az orthodox egyház tanítja, hanem teremtett lény. Az arianizmus racionalista eretnekség.

15 Alapvetően antimythikus magatartása a keresztények között csak néhány, egészen radikális arianusnak van.

16 Arius propagandisztikus és szervezkedő tevékenységét a 319. évi elítélés nem bénítja meg. Párthíveket toboroz, főleg az udvar kegyeit kereső ambiciózus püspökök között. így válik az elméleti vitából egyházpolitikai harc, melynek eredménye az első egyetemes zsinat Niceaban 325-ben, mely Ariust tévtanaiért kiközösíti. Az elítélt Arius számkivetésbe kénytelen vonulni, így párthíveivel együtt Illyrikumba kerül, ahol és ahonnan erős propagandát fejt ki. Itt találkozik személyes története először Pannóniával és egészen bizonyosan innen indul ki Pannónia felé irányuló propagandatevékenysége is tanainak hirdetésére.

17 Nagy a valószínűsége annak, hogy Pannónia népeinek keresztény misszionálasa tervszerű programmal és propagandával ebben az időben következik be és expanzív lendületével egészen biztosan átlépi északi irányban a Dráva folyót is.

18 Az ariánus keresztény tanok terjedésének egyik bizonyítéka éppen a Drávától északra, mintegy 70 km-re fekvő Kisdorogon felszínre került Arius-ábrázolásos tégla és az általunk már korábban közölt, Csopakról származó, az ariánus rítushoz tartozó oltár asztallap is.

19 Az arianus-tanok terjednek Pannoniában, annak ellenére is, hogy Nagy Konstantin császár 317 és 322 között többször tartózkodott az illyrikumi határon fekvő Sirmiumban és éberen őrködött, nehogy az arianizmus beférkőzhessen Pannoniába. Eltávolította mindazokat a klérusból, akik gyanúsak voltak, hogy Arius teológiai felfogását vallják. Ariusnak mégis módjában állott tanait megismertetni a sirmiumi egyház két presbiterével, későbbi püspökével, a mursai Valens-szel és a singidunumi Ursaciussal akkor amikor 326. novemberében személyesen megjelent a sirmumi udvarban, hogy átnyújtsa a császárnak módosított hitvallását, rehabilitációt és száműzetésének feloldását kérve. 327-ben a niceai zsinat második ülésszakán egykori antiochiai tanulótársai mellé állnak, élükön Nikomédiai Eusebios-szal, nagyszámú keleti társukra támaszkodva védelmükbe veszik Ariust és érdekében pressziót gyakorolnak. Arius átmenetileg rehabilitációt nyer és tanait orthodoxszá nyilvánítják. A 327. évi niceai zsinat második ülésszaka az ügyesen megfogalmazott hitvalló formula után Ariust, Valenst és Ursaciust nemcsak visszavette az orthodox közösségbe, hanem még püspökségüket is visszaadta.

20 — Később az orthodox Athanasius eléri Nagy Konstantinnál Arius kitaszítását. Ennek eredménye, vagy előzményeként Arius most már végleg eltávolodott az orthodox katolicizmust jelentő niceai hitvallástól. 110