Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
A 3 ikra Más elnevezéséről e falunak senki nem emlékszik, sem régi okiratok más névre nem emlékeztetnek. a 4 ikre A község fennállása csak az 1703 évig terjed vissza, melyről említés tétetik egy a szomszéd Szakadáthi Plébániában lévő azon czimel „Protocollum Parochiae Szakadathiensis" Winkler Mihály Szakadáthi Plébános által készített Jegyzőkönyvben. az. 5 ik kérdő pontra. Ezen község — mint azt az említett Jegyőkönyvben olvasni lehet — az 1703 ik évben Tolna megyében kebelezett Mutsi, és Závod községből ideszármazott magyarok által népesítettett azon időben más falu e környéken nem volt, mint Pinczehely, Kis Székely, Simontornya, Szegzárd, Tevel, Mutsi és Závod. — Lelkész e községben nem lévén, hanem csak mester, kinek engedélye lévén a lelkészi f unctiót végezni, u.m. temettni, házasulandókat eskedtetni, prédicálni, és keresztelni, a szent kenet végett azonban a keresztelendő gyermeket vagy Pinczehelyre vagy Szegzárdra vitték. Ezen falut az 1728 ik évig csak magyar ajku lakoság lakta, ekkor azután minthogy a németek nagyobb számmal itt megtelepedtek, a magyaroknak nagyobb része — a németek iránti ellenszenvből és gyülöleteségből, és azon oknál fogva is hogy itt már most anyi népnek élni nem lehet — elköltöztek. —• Ezen Németek származásáról az emiitett Jegyzőkönyvben olvasható, hogy azok Deák nyelven: ex austrasia — németül Westrich — Sáár folyam mellékéről eredtek. Földesura e községnek lévén a magyarok megtelepedésekor —> bizonyos Gróf Czinzendorf, — az 1724 ik évben pedig Gróf Merci — kimondva Merzsi birtokába jutván, az 1772 ik évben az emiitett Jegyzőkönyvben pedig már Gróf Apponyi György neve fordul elő mint birtokos. Még említés tétetik a többször emiitett Jegyzőkönyvben arról is miszerint 1743 évben Mária Therezia uralkodása alatt — az akkoriban volt Pécsi Püspök Berényi József rendelete folytán a jelenleg is még itt fenálló Templom-f elszenteltetése a szomszéd Szakadáthi faluban volt Kováts Simon Plébános által. 6 ra A falu magyar ajku lakosságának vénei hagyományképp beszélik : hogy a falu mostani közepét képező kies völgyet hajdan sűrű berek, a falut környező több domb és hegyet pedig majd tisztán diófából állott erdőség borította. — Ebből azon valószínűség vonható, hogy a hely neve elsőben Diós Berek lehetett, és később csúszott helyébe és lett szokásossá a könyebben kiejthető Berény szó. 7 re A határban előforduló topographiai nevek legtöbbjei figyelmet nem érdemlők, mivel azon irányról vagy utrol veszik eredetöket, mely irányban a táj esik vagy az út, a hová vezet. Érdekesebb lehet legfeljebb: a) Mauersthal (Szénégető) ezen völgy jelenleg szántóföldből áll, hajdan pedig ezen völgyet környező hegyeket sürü erdőség borította, — köztudomásbol tudni lehet hogy itt hajdan hamuzsír és szén égettetett. b) Fabiansberg — ez az előtt szántóföld lévén, de amithogy igen hegyes volt — Fábián nevezetű egyén volt az első ki azt szöllővesszővel elrakta — és azért elnevezését onnét is vette. c) Alte Kirchen (-.Puszta Szentegyház:) Itt hajdan a Ráczoknak temploma állott, Romjai még a' múlt században láthatok valának. 317
