Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

K. Hankó Ildikó–Kiszely István: Mesterségesen deformált kora-népvándorláskori férfikoponya Tamási–Adorjánpusztáról

gokkal mutat hasonlóságot. Ezek alapján legvalószínűbb, hogy alán, keleti gót, hun vagy bulgár ethnikumhoz tartozott az ismertetésre került lelet. Mindenesetre a „hun-kor"-ból való lelettel állunk szemben, erre utal a koponya nagymértékű deformálása és az a tény, hogy az illető férfi volt. A lelet pontos hovatartozásához szükséges, hogy az eddig előkerült ma­gyarországi leletek publikációja megjelenjen. összefoglalás 1964 tavaszán Tamási-Adorjánpusztáról (Tolna megye) földmunkála­tok alkalmával mesterségesen deformált kora népvándorláskori koponya került elő állkapocs és vázcsontok nélkül. E cikk e lelet antropológiai leírását tartalmazza. A lelet neme: férfi, életkora: 30 év körüli, típusa: europid, gracil-mediterrán esetleges nordikus keveredéssel. A koponya mesterséges deformációját egyszerű körkörös bandázskötéshez erősített homloki párnával végezték. A deformáltság nagymértékű. A lelet ethnikai hovatartozása kizárólag antropológiai alapon nem dönthető el véglegesen, valószínűleg alán, esetleg keleti gót, hun vagy bulgár ethnikumhoz tartoz­hatott. Leginkább a Keres félszigeten talált alán leletekkel mutat morfo­lógiai és deformációs módbeli hasonlóságot. A cikk adatközlő, ezen túl problémafelvető. IRODALOM 1. Bartucz, L. (1936) : A kiszombori temető gepida koponyái. Dolgozatok. XII. 178—203. 2. Bartucz, L. (1938) : A szekszárdi hun kori sír torzított koponyájának antropológiai vizs­gálata. Diss. Pann. 11/10. 8—19. 3. Bartucz, L. (1939) : A Magyar Ember. A Magyar Föld — Magyar Faj sorozat. IV. Budapest. Egyetemi Nyomda. 4. Bartucz, L. (1966) : A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Medicina Kiadó, Budapest. Paleopathológia, III. 1—612. 5. Bellasi, P. (1962) : La deformazione cranica medioevale in Italia. Contributo antropologico alio studio del problem delle invasioni barbariche. Rivista di Antropológia. Vol. XLIX. 25—81. 6. Boev, P. (1957) : Protobulgarische künstlich deformierte Schädel. Acta Arch. Hung. X. 155—158. 7. Diaconu, Gh. (1965) : Tirgsor necropola din secole II—IV. e. n. Bucaresti. Academia. 8. Dingwall, J. (1931) : Arteficial cranial deformation. John Bale & Sons Danielsson Ltd. London. 9. Fitzinger, L, (1853) : Über die Schädel der Avarén. (Inbesondere über die seither in Öster­reich aufgefundenen.) Denkschrift des Mathem-Naturwissenschaftlichen Classe der Kaiserl. Akademie der Wissenschaften. V. Band. Wien. 10. Ginsburg, V.—Zirov, E. (1949) : Antropologicseszkije materialy iz Kenkolskogo katakomb­nogo mogilnika v doline r. Talasz Kirgiszkoj SzSzR. Zbornyik muzeja antropologii i Et­nografii. X. 213—265. 11. Hankó, I. (1968) : Kora népvándorláskori gazdag női sír embertani anyagának ismertetése. Antrop. Közi. 12/3—4. 117—123. 12. Henschen Folke (1966) : Der Menschliche Schädel in der Kulturgeschichte. Springer kiadó, Berlin—Heidelberg. 13. Jelinek, J. (1958) : Ein künstlich deformierter Kinderschädel aus der Zeit der Völkerwan­derung. Casopis Moravskeho musea. Scientie naturales. XLIII. 181—182. 14. Jelinek, J. (1960) : Vier deformierte Schädel aus der Völkerwanderunszeit aus Südmähren. Casopis Moravskeho musea. Scientiae naturales. XLV. 251—264. 15. Jungwlrth, J.—Kiszely, I. (1970) : Die anthropologische Untersuchung des langobardischen Gräberfeldes in Steinbrunn. Mitteilungen der Anthrop. Ges. in Wien. 101. Megjelenés alatt. 16. Katona, F. (1969) : Az agy felfedezése. Gondolat Kiadó, Budapest. 1—399. 17. Kiszely, I. (1970) : Le caratteristiche antropologiche delle tombe longobarde di Fiesole. „La Columbaria" XXXV. 77—100. 18. Kiszely, I. (1970) : Sírok, csontok, emberek. Gondolat Kiadó, Budapest. 19. Körber, E. (1957) : Abrasion und Artikulationsbewegung. Deutsch. Zahn. Zeitschrift, 12. 1486—1490. 20. Lenhossék, J. (1877) : Description d'un crane macrocéphale déformé et d'un crane de l'époque barbare en Hongrie. Congrès Intern. d'Anthrop, et d'Archéol. préhistorique, Budapest. 83

Next

/
Thumbnails
Contents