Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Mészáros Gyula: A nagyvejkei későbronzkori kincslelet

JEGYZETEK 1. Hamvéi J., Arch. Ért. Üjf. XV. (1895) 99—103. , 2. Wosinsky M., Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. (Bp. 1896) I. kot. 480. oia. es CXIII CXIV t 3. Holste, F., Hortfunde Südeuropas (Marburg 1951), T. XXI—XII., XLII. 4. Wosinsky M., Arch. Ért. Üjf. X. (1890) 29—42., I—III. t. 5. Wosinsky M., Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. (Bp. 1896) LVI. t. 6. Wosinsky M., i. m. LXIV, LXVI. 1—6, LXIX. 3, LXXII1. t. fi. Wosinsky M., i. m. LXIV, LXVI. 1—6, LXIX. 3, LXXI, LXXIII. t 7. Bandi C, Arch. Ërt. 89 (1962) 77—83. fi. Miske K., Arch. Ért. Üjf. XIX. (1899) 60—62. j 9. Hampel J., A bronzkor emlékei Magyarhonban, I. (Bp. 1886) CXXV. t. 10. Mithay S., Bronkori kultúrák Győr környékén, I. (Győr, 1942). 11. Vásárhelyi I., Arch. Ért. Üjf. IX. (1889) 62—66. 12. Hampel J., Arch. Ért. Üjf. XV. (1895) 97. 13. Hampel J., Arch. Ért. Üjf. XIII. (1893) 131—133. 14. F. Petres Ê., Fol. Arch. 12. (1960) 35—41. 15. Bandi C, i. m. 16. Kőszegi, F., Beiträge zur Geschichte der Älteren Urnenfelderkultur Transdanubiens. Alba Regia 2—3. (1961—62) 25—31. 17. Kőszegi, F., Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit (H A — B) Act. Arch. Hung. 12. (1960) 137—186. 18. Bandi Gábor az ebergőci kincslelet ismertetése során részletesen elemzi a középszárnyállású balta időbeli hovatartozását. Az ez irányú hazai és külföldi kutatásokat egybevetve, korát BD — HAi időhatárok közé helyezi. Bandi., i. m. 19. Kemenczei T., Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban. A H. O. M. Évk. 6. (Miskolc, 1966) 49—107. A nenzinginek is nevezett kardtípus jó analógiáját szolgáltatja a Bükkaranyos I. raktárlelet példánya (I. t. 2). Elterjedése a BD periódusban kezdődik. Müller-Karpe a típust ugyancsak a BD-be sorolja (Müller-Karpe: Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit. . .) (Berlin, 1959) Textb. Abb. 22. 8. 20. Hampel J., A bronzkor . . . CXIX. t. 25. 21. Darnay K., Arch. Ért. Üjf. XVII. (1897) 116—127. 22. Hampel J., i. m. CXVII. t. 23. Undset I., Arch. Ért. Üjf. III. (1884) 200—208. 23. Hampel J., i. m. XCVII. t. 1—2, 4. 24. Hampel J., i. m. CLL t. 36. 25. Kohlbach B., Arch. Ért. Üjf. XX. (1900) 79—84. 26. Wosinsky M., i. m. CXIII. t. 12.. 27. Müller-Karpe, H., i. m. Peschiera. A nagyvejkeiekkel rokon, peschiera típusú három tőrt ismerünk a balsai raktárleletből (Jósa A.—Kemenczei T.: Bronzkori halmazleletek. A Ny. J. A. Múz. Évk. 6. (Budapest. 1965) 19—45., VII. t. 74—76. ábrák). Bandi G. kronológiai kiértékelése a peschiera tőrökre vonatkozóan: BD — H Ai időhatárok között. Bandi: G. i. m. 28. Wosinsky M., i. m. CIX. t. 13. 29. Hampel J., i. m. CCXV. t. 6. és Hampel J., Arch. Ért. Üjf. XV. (1895) 104—110., II. t. 6. 30. Kemenczei T., Ujabb bronzleletek Borsod megyéből. A H. O. Múz. Évk. 8. (Miskolc, 1969) 26—68. Kemenczei T., A Napkor-piripucpusztai bronzlelet. A Ny. J. A. Múz. Évk. VIII—IX. (1965— 66) 13—24. 31. Hampel J., i. m. CCXXVII. t. 9—12. 32. Bandi G., i. m. 78. old. 11. bek.: ,, . . . a BD és HA elején továbbélő halomsíros népességhez köthetjük a lemezes, bordás karperecet". F. Petres É. szerint a székesfehérvári kincs lemezes karperece „szintén a BD időszakban, vagy legfeljebb a HA periódus elején kerülhetett földbe". F. Petres É., i. m. 38. o. 3. bek. Lásd még: Bóna, I., Chronologie der Hortfunde vom Koszider-Typus. Act. Arch. Hung. 9. (1959) Abb 5. ,,Gegenstandtypen der Hortfunde vom Koszider-Typus" 17. Rákospalota, Dunántúl. 33. Müller-Karpe, H., i. m. Abb. 23. „Bayern, Typen der Riegseestufe". 34. Kemenczei T., A Napkor-piripucpusztai bronzlelet... 17. old. 6. bek. : „A különböző formájú tokos vésők már a bronzkor közepétől kezdve ismertek voltak". 35. M. N. M. 62/1901. Szárazd. 36. Wosinsky M., Arch. Ért. Üjf. X. (1890) I. t. 9, 12. 4P.