Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Mészáros Gyula: A nagyvejkei későbronzkori kincslelet

III. A nagyvejkei bronzkincs legfiatalabb típusú darabjai. 1, Szíjelosztó gomb. A nagy vej kei kincs lószerszámveret jellegű, kevés ilyen bronztárgya között, korai jelentkezésénél fogva kiemelkedik a IX. t. 3. sz., magas korong alakú, kúpos felületű, oldalán négy helyen áttört szíj elosztó gombja (14. kép). Típusa inkább a preszkíta kori lószerszám-felszerelések között fordul elő

91 (14. kép 2). 14 kép: 1: Nagyvejkei szíjelosztó gomb. 2: Hasonló lószerszám-tartozék Hídjapuszta preszkita jellegű bronzleletéből (a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban). 2. Kúp alakú lemezcsüngő (XI. t. 11). Csak a Tolna megyei későbronzkori kincsleteteket véve figyelembe, Regöly—Kesziállás bronztárgyai között kettő (70.6. 17—18), a kurdi kincsben nyolc darab hasonló ékszer fordul elő. Egy 23 darabból álló kis regölyi kincsleletben nyitott végű bronzkarikák, nyélnyújtványos sarlótöredékek, Peschiera-tőr pengedarabja társaságában tölcsér alakú lemezcsüngő is szerepel, valamint ilyennek két töredéke, oldalukon körbefutó, párhuzamos bordadísz-sorokkal (B.19. 933. 1—23. lt. sz.). Hat darab „tölcsérszerűen begöngyölt bronzlemezké"-ről tudósít a szekszárdi múzeum régi leltárkönyvének 1933-ban kelt bejegyzése, B.18.933. 148—153. sz. alatt, Sióagárd I. lelőhellyel. (A lemezcsüngők a második világháború alatt elvesztek.) Kemenczei T. a Jászberény-Cserőhalom késő bronzkori temetője 105. sírjának kúp alakú bronzcsüngő je ismertetése során megjegyzi: ,,A nyugati halomsíros kultúrából ismerjük legkorábbi jelentkezését. . . de előfordul még a szkíta-korban is".

92 Ez az ékszertípus tehát hosszú időn keresztül divatban volt a hallstatti kor népeinél. 3. Bronz borotvanyél. A bronzhuzalból hurkosán kiképzett, nagy vej kei borotvanyél, evezőlapát alakú, szegecselt pengefoglalatával itáliai típust képvisel (6. kép 4, XII. t. 16). A hurkos nyelű bronzborotva különböző változatainak (szegecselt 44