Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Kiss Ákos: Mattioni Eszter művészete

vivő adottság. Az impressziók, a pillanat megragadása kevésbé tartozik Mattioni Eszter művészi szándékai közé, bár közelmúltban készült könynyűkezű akvarelljein, temperáin ezekre a módokra is képesnek mutatkozik. Nagylélegzetű ábrázolásformáit egész sor ekkori művén láthatjuk. Öregasszony c. kompozíciója 1934-ben a KUT tavaszi kiállításán az emlegetettek között a legkiemelkedőbb.

5 Ez a mű színkerülő, síkbazáruló jellegével már közelít a mozaik, a muralitás világa felé. Más képeit jellemző módon ezüstös hatású szürkékből építi fel, ezek utolérhetetlen harmonikus színkultúrájából a szekszárdi kiállításon is láthattunk (Marili). A magyar piktúrában annyira honos hangsúlyozott kékek, olykor egy-egy meleg vörös és okker átmenetekkel derengnek át ezeken a műveken, amelyeknek Lyka Károly és Ybl Ervin voltak méltatói.

6 E művészet egyik biztos alapja Mattioni Eszter komoly rajztudása. E nagyfokú rajzkészség a szerkesztés biztonságával egyesülten mutatkoznak az Ernst múzeum 1936 karácsonyi tárlatán kiállított művein.

7 Ekkori képein teljesen síkban, színeket kerülve tárul fel a művész világa. Ezidőtájt készült falfestmény-tervein egyes kritikusai a megszokott formális szépségelemeket hiányolták. A lényegre törekvő, minden feleslegeset elhagyó, emellett az expresszionizmus utóízeit éreztető kifejezésmódjai stilizáció, kötött rend, az egyszerűség útjain valósulnak meg. Lassúbb ritmika, nagy belső csend érződik most, amelyet korabeli avatottabb értői is érzékelnek. Ferencvárosi Havas táj (Önarckép kutyával) c. képén mérhetjük fel különösen e korszaka eredményeit, színkultúrájának, szerkesztő képességeinek e tanúját. Az 1937. év nagy külföldi elismeréshez is juttatta. Az „Önálló hivatású nők" világszervezete Párizsban a Jeu de Paume Múzeumban, a modern művészeteknek e fő zarándokhelyén női művészek műveiből rendezett kiállítást. Mattioni Eszter neve európaszerte ismertté vált, Dezarrois igazgató, neves francia esztéta, a kiállításrendező az egész tárlat legérdekesebb adottságokkal bíró művészeként jellemezte Szekszárd szülöttét.

8 Neve az olaszoknak is kapóra jött; ők ekkor észak-olaszországi (Görz, Gorizia) származását is emlegették.

9 A nemzetközi figyelem képvásárlásokban is kifejeződött. Az akkor még fennállott Palais Luxembourg-beli képtár csupán Mattioni Esztertől vett képet. Ekkor került egy műve az USA-beli Carnegie művészeti alapítvány intézetébe

10 A külföldi siker, a hír nyomán most már idehaza is fokozottan fordult felé az érdeklődés, bár pályája indulása táján éppenséggel nem mondható sikerszegénynek; a Szinyei Társaság 1931. évi tavaszi szalonján már éppen egy Tolna megyei népies témájú művével, Ünneplő falusi kislányok c. képével a Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjat nyerte el. Majdani méltatói közül Szomory Dezső hangulatos írását inkább irodalmi érdekessége miatt említjük.

11 Párizs, a nagyvilág és a haza így egyaránt tekintetüket vetették Mattioni Eszterre; a sikerek folytatódtak. A Jeu de Paume kiállítás évében nyílt a párizsi világkiállítás. Magyar pavilonjának kapuzatát Mattioni Eszter freskója díszítette. Ekkor Diplôme d'Honneur-t kapott. Siker334 1. önarckép, festmény.