Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
CSIBRÄK Csibrák: Tekintetes Tolna Vármegye Simontornyai járáshoz tartozik: külön elnevezéssel nem bir, minthogy a köznép Csivrágnak nevezik: egyik része napnyugotról nepkeletnek nyúlik, egyik utczája pedig éjszakról délnek fekszik. Kapós mellett fekszik napnyugotról. 2— Most is csak ezen névvel él Csibrák — és Csivrág más elnevezéssel nem birt. 4.5. A népességről: A község levéltárában egy régi iratai ugylátczik bizonyltja, hogy Néhai Nagy Jeszeny Jeszenszky Miklós Ur 1720 ik évben szálitatta meg Csibrákot az Impopulatiokor volt egy régi Templom omladékja, melynek közepében egy Tölgyfa több száz esztendőnél álott, Mell azomban már megváltoztatván, az épület ugyan most is Romai kath. Templomnak szolgál, (a felszentelés éveit nem tudni) a Nemzet akkor Tóth és Magyarok voltak, későbben 1750, hagyományból jöttek a' Frankoniai Németek mellyek is annyira elszaporodtak hogy a megmagyarosodott tótokat a Magyarokkal együtt e korzakig anyira kinyomták hogy alig van a megmagyarosodott totokbul 30 lélek szám az egészbül — A Jeszenkszky családnak vagyon egy nevezetes kastély. 6. Nevezetes hogy a Csibráki Templom Udvarából melyet 70 év előtt Temetőnek használtak egy harangot találtak, mely most is mint emlék a legöregebb harangnak használja a község, a harang hoszas és szűk a készülését nem tudhatni, mivel semmi felirás nincsen rajta — (sem belül) 7. Az ujabb korzakban az Uraságok birtok jókban nem Csibrák hanem Viddinnek elnevezték és Majorságok is épültek fel — külön adót is fizetnek ezen név alatt Viddin község — Csibrák Április 16 án 864. Finker Jósef Jegyző. DETS 1. Dets község Tolna vármegye központi járáshoz tartozik. 2. A községnek csupán az érintett neve áll, s országszerént az esmeretes. 3. E községnek más el nevezése soha nem volt csak hogy Dets helett Decs Íratott. 4. E község 1061 rő1 emlitetik legkorábban. 5. Lakosai magyar törzs faj. 6. A községnek honnéti eredetéről éppen semmit nem tudni. 7. A község határában előforduló topographiai nevek: Görögszó szöllő elnevezése nem tudatik Kútvölgy szinte hegyszöllő Török időben készült s mesterséges csöveken vezetett márványkőböli kútról veszi elnevezését. 310
