Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

BIKÁCS I

s6 Bikács község a Dföldvári járáshoz tartozik, székhelye pedig Szegszárd, ezen Bikács községhez sem más község nem tartozik, sem pedig Bikács más községhez. 2. Ezen egy Bikács községnek más nevére senki sem emlékezik, s csupán ezen név alatt ismeretes ország szerte. 3

as Hajdanában csupán Bikács puszta név alatt volt ismeretes, melly a' Tolna megyében kebelezett Paksi közbirtokosság tulajdona volt. 4

es Ezen hellység 1736

ik év óta tehát 129 év óta neveztetik község vagyis helységnek. 5

ÖS Bikács községe Mosonmegyének az úgynevezett Hanyság, Fertő melléki részéből származó nemes lakú lakosok. 6

0S Bikács község neve eredetéről sem köztudomás, sem hagyomány sem nyomtatott emlékekből, mi sem jött által a jelen nemzedék tudomására. 7

es A község határában elő forduló topographiai nevek a., Alsómező belső dűlő, urbariatos szántóföldek. b., Meidlingi sziget, szántóföld, s egy kis darab rét, régi időben egy Maidlin nevű birta haszonbérbe — tehát innen veszi eredetét, vagy elnevezését c, a, b; pontról nyugotra Tekenyős békás rét és legelő, — Hajdan vizenyős hely, mellyben igen sok tekenyős béka fogatott, — innen származtatják elnevezését is. d., u.o. ponton alól terül el az ugy nevezett Fördői viz, — most lapályos rét, hajdan fördöül szolgáló szép tiszta vízzel birt, és innét vette elnevezését is. e., Alsó felső és Nagy sziget; részént szántóföld részént rét részént pedig szőlőföld. — Ezen sziget elnevezéseiket onnan vették, mert az úgynevezett Nádor csatorna (:mellyet ezelőtt 50 évvel itt József Nádor ásatott:) ásatása előtt, ezen most sziget nevezet alatt előforduló emelkedettebb s egyedüli száraz helyek, a körülötte lévő posvány és vizek között, szigeteket képeztek. — Itt megjegyzendő, hogy ezen vidék 181 l

ik év előtt vizboritotta helyiség volt, s a nép hal rák és csikókban bővelkedett, de az 1811

ik évben történt canalisálás folytán kiszárítatván szántófölddé alakult és részben rétekké is. f., Sárvizi dűlő, az 181 l

ik évben történt canalisálás előtt szinte haszonvehetetlen lapályos mocsár, — jelenleg részént allodiális részént pedig urbariális szántóföldek. g., Répás domb, szántóföld, ennek miről történt elnevezését senki sem tudja. h., Körtvélyes és pásztorréti domb, hajdan viz állás, most legelő. i., Ujrét, urbariális, részben pedig allodiális szántóföld k., Loheres, hajdan legelő, most a legszebb loheres kertek. 1., Sárviz vagyis Holt sió, — Ez a Velenczei tóból ered, és Szegszárdnál foly bele a csatornába, — Ezen Holt sió vagy Sárviz inkább álló mint folyó viznek mondható, és határozatlan irányban tart le egész Szegszárdig. — Kender áztatóul szolgál a lakosságnak, — az uraságoknak pedig jelentéktelen értékű nádasul. 302