Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása. II.

29. Apáti, püspöki sírokat fnáshonnan is ismerünk (Kalocsa, Pannonhalma stb.). 30. A sírokból és a vízgyűjtőből előkerült leleteket a Központi Múzeumi Igazgatóság muzológiai és technológiai osztálya restaurálta, s ezekről a felvételeket Matyasovszky Gabriella készítette. ', 31. Legutóbb a vérteszentkereszti bencés apátság maradványainak feltárásakor találtak nagyszámú sírt a templom északi oldalához kapcsolódó kolostor folyosójának területén (A. Kozák Éva: A vértesszentkereszti román kori templom feltárása. Arch. Ért. 97. évf. 2. sz. (Budapest, 1970) 274. és 3. kép). 32. A 31. sz.' sír mélysége 1,73 m volt. 33. Több sírban is találtunk bolygatott helyzetű csontokat. 34. 31. sz. jegyzet. 33. E temetkezés az egykori apátsági templom 1794-ben történt leégése és a közelében 1802— 1805 között épült plébániatemplom elkészülte közti évtizedre tehető (Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941. 90—92.). 33. A fotómontázsokat H. Nándori Klára, a helyreállítás tervezője, a rajzokat Kozák István készítette. 269