Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Roser Gyula: A VI–VII. századi szürke kerámia és ethnikai vonatkozásai a Kárpát-medencében

Rosner Gyula: A VI—

VII. SZÁZADI SZÜRKE KERÁMIA ÉS ETHNIKAI VONATKOZÁSAI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Népvándorláskor-kutatásunk egyre fokozottabb mértékben fordul a kerámia felé, s ez talán annak a ténynek felismerése, hogy a kerámia az egyetlen olyan maradandó, minden nap használatos tárgy az emberiség történetében, amelyet a legtöbb esetben maguk a használók állítottak elő. Ezt a tényt alapkutatásként használja tudományágunk szinte minden történeti periódus feltárásánál, elgondolkoztató azonban, hogy az avarkor kutatásánál alig vettük figyelembe. Meglepetésként hatottak D. Bialeková és a tőle függetlenül dolgozó Garam Éva megállapításai a késői avar kerámiával kapcsolatban.

1 Az általunk vizsgált kerámia a korai avar periódus jól elkülöníthető csoportja. A világosszürkére égetett, finoman iszapolt, korongolt (néhol kézikorongolt), vonal-, illetve hullámvonalköteg befésüléssel díszített edények problematikája. Bár e csoport elkülönítésével, eredeztetésével többen foglalkoztak már, mégis az eredeztetés kérdésének megválaszolása tűnik a legnehezebbnek.

2 A magunk részéről két oldalról tettünk kísérletet a megoldásra.

3 1. Technikai problémák. (Hagyan készítették el ezeket az edényeket?)

4 2. Ez a kerámia a VI. század végén jelent meg a Kárpát-medence területén, az avarok beköltözésével egyidőben.

5 Vajon a „nomadizáló" avarok kiknek a hatására, kiknek a készítményeként vették át? A korábbi kutatás a Kárpát-medencében korábban letelepedett népek hagyatékában kereste e kerámia alapjait, s így szükségszerűen el kellett jusson addig, hogy a longobárdok, bajuvárok, frankok és alamanok emlékanyagában keresse a megoldás lehetőségeit.

6 Magunk is végig jártuk ezt az utat, de csupán azt láttuk igazolhatónak, hogy e kerámia valóban sok hasonló formával mutat rokonságot, de azonosságokról nem beszélhetünk. Figyelmünk az avarok ethnikai kialakulásának területei felé fordult, « úgy tűnik, hogy a kérdések tisztázásához két edénytípus alaposabb kutatása hozhatja közelebb a megoldást. Tolsztov chorezmi feltárásai anyagának publikációjában felhívta fiegyelmünket a Dzseti—aszár-i kurgán második periódusából származó leletegyüttesre, melyben egyéb mellékletek mellett egy kézzel formált, fül nélküli, rendkívül hasas, egyik oldalán egyenes körzáródású, V—

VI. századi, rövid nyakú kulacs szerepelt.

7 Ez a kulacs azonos párhuzama a Tószegen előkerült, két durván megmunkált kulacsnak.

8 223