Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Égető Melinda: Egy szekszárdi parasztcsalád „levéltára” a reformkortól napjainkig

Jegyzetek 1 Cseri Rozália (Kovács Ádámné), Szekszárd, Bethlen Gábor u. 16. és Cseri Zsuzsanna (Kecskeméti Istvánné), Szekszárd, Bocskai u. 22/a. Mindketten Cseri József gyermekei. Ld. Leszármazási tábla. 2 Mindössze egy család szerepel : Cseri János és felesége. Összeírt vagyonuk : 2 igásökör, 1 akó bor, 1 mérő alá való szántóföld. Tolna megyei levéltár. Conscriptio Regnicolaris 1828. Comitatus Tolnaensis. Ö/265. 3 Református Lelkészi Hivatal. Szekszárd. 4 Tolna megyei Levéltár 0/1772/73. 5 Az 1772/73-as összeírásban valamennyi szekszárdi jobbágynak 1/8 teleknél kisebb földje van. Tehát úrbéri fogalmak szerint a zsellér-kategóriába tartoznak. Hogy mégsem sorolják őket oda, annak valószínűleg a nagy jelentőségű szőlőművelés az oka. Ez utóbbi fejlettségére jellemző, hogy már a XVIII. század elejétől az összeírásokban minőségileg osztályokba sorolták nemcsak a bortermést, hanem a szőlőföldet is. Az 1772/73-as összeírásban már négy osztályt állapítottak meg. 6 Az összeírás szöveges része szerint két kapás szőlőt számítottak egy pozsonyi mérő alá való területnek. 7 Tárkány Szűcs Ernő: Vásárhelyi testamentumok. Bp. 1961. 151-172. 1. 8 A kontraktusok keletkezési időpontja: 1711, 1719, 1767. Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941. 51—52. 1. 9 U. o. 54. 1. 10 U. o. 56. 1. 11 Ha feltesszük, hogy ugyanazon darab földről van szó, mint a végrendeletben, akkor megoldódik az 1 napi szántóföld nagysága: kb. 2 hold (1200 nöles). Összehasonlításként: az adatközlők emlékezete szerint a századfordulón két lóval, vasekével egy nap alatt 3 holdat (1200 nőiével) lehetett felszántani. Figyelembe véve a munkaeszközök fejlődését, reálisnak látszik a 2 hold. 12 Nagy Zsuzsanna Cseri József második felesége volt. Első felesége Debreczeni Mária 1 évi házasság után meghalt. (1877). Ref. Leik. Hivatal házassági anyakönyve. 13 A fizetési meghagyás tanúsága szerint Vargha János és Ferencz Erzse 1209. számú házát vették meg 1890. máj. 25. 14 Hét darab váltó maradt meg. Egyenként 9 Ft 20 kr-ról szólnak. 15 1882. ápr. 25-én özv. Ötvös Károlyné Halász Rózsitól 50 Ft kölcsön. 1882. máj. 21-én újabb 100 Fr-ot 10%-os kamatra. 16 Az iratok között található bírósági ítélet másolata (kőnyomat) tudósít bennünket arról, hogy Nagy Zsuzsannát egy ittas állapotban lévő mészáros legény megszúrta és a helyszínen meghalt. 17 Ref. Leik. Hiv. Házassági anyakönyve. Szekszárd. 18 Szekszárdon a „tanya" szó a présházat jelenti. Abban az esetben is, ha nem különálló épületről van szó. 19 Lécekből összeállított félajtó. 20 „Bejelentése elintézéséül a szegszárdi 1209. sz. a. egészen újból épített egy szobát, egy konyhát, egy présház és egy padlást tartalmazó házára 1899 April 24-től, mint a lakás használatba vételétől számított időtől 1899 évi Április 23-ig terjedő Tíz évi adómentesség, az 1868. évi XXII. t. ez. 23§-a alapján engedélyeztetik..." M. kir. pü. Igazgatóság végzése. 21 Vendel i. m. 177. 1. 22 Cseri Rozália emlékezetét írásbeli feljegyzések is igazolják. Vendel i. m. 178. 1. 23 Cseri Rozália emlékezete szerint apjának 4000 öl jó minőségű földje volt, amit ekkor kényszerült eladni. 25 A présházat lakóházzá alakították. Ma is ebben lakik Cseri Zsuzsanna (Kecskeméti Istvánné), aki örökségképpen jutott hozzá. (Bocskai u. 22/a) 25 Cseri Zsuzsanna szerint apjának Cserháton, Petrében, Gulyásvölgyben, Bükben, Kenderhidasban volt földje. Arról nem is tud, hogy Rózsamájban és Vargapetiben is volt valamikor földjük. Az utóbbiak igen jóminőségü földek voltak. „Ahhó mi szegények vótunk." 26 A századfordulón Szekszárdon óriási méreteket öltött a birtokaprózódás. Jellemző erre, hogy a 48 K értékű föld is öt testvéré volt. Ugyancsak több tulajdonosa volt az 50 K-ért vett földnek is. („Horvát György és társai"). Az amúgy is törpebirtokos területen (az átlagos birtoknagyság 4—5 kh volt) ezt a jelenséget csak növelte, hogy a legidősebb adatközlők emélkezete szerint Szekszárdon soha sem volt tagosítás. Gyakori volt, hogy egy gazda 3 hold földje 8—10 darabban feküdt. Ez az állapot egészen a tsz. szervezéséig fennmaradt. 264