Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Égető Melinda: Egy szekszárdi parasztcsalád „levéltára” a reformkortól napjainkig

2. ábra. A Bethlen Gábor u. 41. sz. ház és metszetrajza használt padlásának bejáratai. Szénahordáskor odaálltak a kocsival s egyszerűen az útról behordták a padlásra. Az utca másik oldalán házsor van, amely viszont a domboldal következő lépcsőfokához támaszkodik ilymódon. A konyha egyébként szabadkéményes volt, de a jelenlegi tulajdonos néhány évvel ezelőtt átalakíttatta. Ugyanakkor kissé följebb is emelték a helyiségek mennyezetét. Kicserélték az ajtókat és az ablakokat is, kivéve a konyhaajtón ma is meglévő cserényt és kétszárnyú tanyaajtót. Az építéskor ásott két pincesíp közül az egyiket idők folyamám betömették, mert beomlott. Az újonnan épült házra Cseri József az 1868. XXII. t. c. 23. paragrafusa alapján 10 évi adómentességet kapott.

20 Ez azonban már nem segített rajtuk. 1883-ban Szekszárdon is felütötte fejét a filoxéra.

21 A szőlők kipusztulása gyászos következményekkel járt a szőlőből élő szekszárdi parasztok, illetve a szőlőmunkából élő napszámosok számára. Cseri József sem tudta fizetni a váltókat. Apránként eladogatta földjeit, majd az 1891., 1892. és 1896. évek nagy jégverése után

22 kénytelen volt túladni a házon, sőt a szőlőn is.

23 Ezután a szőlőhegy oldalában, az egyik szurdikban vett egy tanyát s ide költözött családjával.

24 Ekkor már három apró gyermeke volt. A maradék pénzen olcsó földet vásárolt.

25 Erre utalnak a megmaradt fizetési meghagyások és adásvételi szerződések. Ezek már nyomtatott űrlapok, amelyeken a megfelelő rovatokba bejegyezték az eladó és a vevő nevét, az eladásra került ingatlan helyrajzi számát és a vételár összegét. Elvétve feltüntették az ingatlan nagyságát is. Ha szántóföldről vagy rétről volt szó, akkor egyszerűen „ingatlan"-nak nevezték az adásvétel tárgyát. Ha a szóbanforgó ingatlan ház volt, ezt minden esetben feltüntették („házingatlan"), szőlőnél csak esetenként. A földingatlan nagyságát elvétve jelölték csak meg. A „Fizetési meghagyás"-sal — szintén nyomtatott űrlap — az ingatlan vásárlása után illetékfizetésre szólították fel a vevőt. (Ugyancsak ezzel szólították fel az örökösöket is illetékfizetésre a hagyaték után.) Ezekből is csak az derül ki, hogy földet, házat vagy esetleg szőlőt vettek-e, valamint az, hogy milyen értékben. így a vásárolt földek nagyságára egyedül a vételár összegéből következtethetünk. Cseri József és Ohn Zsuzsanna 1897. jan. 7-én Varga Istvántól 300.— Ft-ért, ugyanebben a hónapban 262