Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Kozák Éva: Régészeti kutatások a dunaföldvári Öregtoronynál

felmérési adatait összevetve a Tallher-féle terven látható épület méretadataival, kiderül, hogy a kutatásokkor ennek a kis északnyugati épületnek maradványait találtuk meg. A XVIII. században épülhetett és ekkor alakították ki a torony déli és nyugati földszinti bejáratát. A nyugati bejárat küszöbszintje és a kis épület téglapadlója egyidős. Egyébként a Tallher-féle terven is látható ez a bejárat. Az L alakú toldaléképület a XIX. század elején épült, téglapadlóját 20 cm-re találtuk meg a jelenlegi szint alatt. Az épületen a kutatás során négy építési periódust tudtunk elkülöníteni. Az északi homlokzaton három börtönablakot találtunk. A legkeletebbre fekvő ablak épségben megmaradt fakeretes, vasrácsos. A közbül esőnek csak felső félköríves lezárása maradt meg. A harmadiknak alsó részét egy később behelyezett ajtóval tönkretették. Az ásatásoknál az épületen belül kis falmaradványokat találtunk, melyeket később építettek a XVIII. századi téglafalakra, ezek terméskőből valók. Feltételezésünk szerint, ezek a kis börtöncellák osztófalai lehettek. Az L alakú toldaléképületbe a bejárat a mai nyugati bejárat helyén volt. A XIX. század első felében az épület börtönül szolgált. Rómer Flóris 1864-ben járt itt — mint erről már szó volt — akkor ő azt írja, hogy nyári lak. Az épületben új ablakokat és bejáratokat alakítottak ki. A bejáratot ekkor a nyugati homlokzat legnyugatabbra fekvő részén alakították ki. A XIX. század második felében is kisebb átalakításokat végeztek rajta, amely a belső tér felosztásában és az északi oldalon, újabb bejárat elhelyezésében lemérhető. A negyedik építési periódust mai alakjában mutatja az épület, mely magánlakásként szolgált a kutatásig. A torony keleti oldalához a múlt században egy kis házikót építettek, melynek rajzát egy múlt század végi ábrázoláson láthatjuk.

46 A ház alapfalait a kutatás közben bontottuk el, mivel semmi különösebb értékkel nem bírt. Az épületek falkutatásával párhuzamosan folyt a környező területen is a feltáró munka, melynek során megállapítottuk, hogy a XVI. század második felében a torony körül megerősítések történtek, melynek maradványait a keleti és déli oldalon figyelhettük meg. A torony keleti falához egy támfalat építettek a török időben. A terep meredeksége miatt erre itt feltételen szükség volt. A támfal felső szélét 20 cm szélességben lefaragták, itt 26. számú kép. A 4. számú árok nyugati metszete 201