Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Kozák Éva: Régészeti kutatások a dunaföldvári Öregtoronynál

Jegyzet 1 Dr. Wallner Ernő: Dunaföldvár településképe. Föld. Ért. 1961. 10. évf. 1. A szerző a történeti adatok és a kataszteri térképek alapján foglalkozik a város településképével. 2

. Szelle Zsigmond: Duna-Földvár régi emlékei. A K. XVII. Bp. 1894. • Wosinsky Mór: Tolna vármegye az őskortól a honfoglaláskorig. Bp. 1896: 21. I Cziráky Gyula: Tolnavármegyei Dunaföldvár múltja és jelene. Dunaföldvár, 1910. 5 A szemközti Kálvária-hegyen bronzkori település volt, a felszínen, különösen a Duna felőli leszakadt löszparton, sok kerámiatöredéket, de még ép edényeket is találhatunk. 6 Wosinsky Mór: i, m.: 635, 638—639, 640, 639, 658, 671. 7 Szekszárd, Balogh Ádám Múzeum Ltsz. 67. 1. 99. 8 Wosinsky Mór: i. m.: 964. 9 Szekszárd, Balogh Ádám Múzeum Ltsz.: 67. 1. 100. 10 Cziráky Gyula: i. m.: 39—40. II Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. I. Bp, 1891: 218 — 219, 220. 12 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp, 1897: 409. 13 Az adatoktól kiderül, hogy az apátság a XIII—

XIV. században fontos szerepet töltött be, de a XV. század második felétől jelentősége csökkent, 1460-ban a commendatorok kezébe került. A birtokaira szeretnénk még utalni Földvár mellett birtokosok, Patony, Fadd táján, Külső-Szolnok megyében, Martfűn, Eszegényben. (Csánki Dezső i. m.:, 466; Cziráky Gyula: i. m.: 53.) 11 Sörös Pongrácz: Az elenyészett bencés apátságok. 12. k. B. Bp, 1912. 15 Sörös Pongrácz: i. m.: 170. 10 Cziráky Gyula; i. m.: 80. 17 Cziráky Gyula: i. m.: 122. 18 Damiani Fuxhoffer: Monasteriologia regni Hungáriáé. Liber. I. 1803: 153—154. 19 Danielik János: Emlékkönyv. Pest, 1852: 349. 20 Hőké Lajos: Báta, Czikador, Földvár, Madocsa, Szekszárd monasterialogiájához. Magyar Sión (7) 1869:428. 21 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. I. Pest, 1870: 385. 22 Rupp Jakab: i. m.: 385. 23 Cziráky Gyula: i. m.: 49. 24 Cziráky Gyula: i. m.: 47. 25 Ortvay Tivadar: i. m.: 254. 26 OMF irattár Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága 1872. 25769. sz. 27 Szelle Zsigmond: i. m.: 9 28 Cziráky Gyula: i. m.: 63. 29 Genthon István: Magyarország műemlékei, I. Dunántúl Bp, 1959: 74. 30 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Monumenta Hungarica VI. Magyar Helikon 1962:102. 31 Thury József: Török történetírók. I. Bp, 1893:333. 32 Thury József: Török történetírók. II. 1896: 322—323. 33 A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. Bp, 1915: 328. 34 Fitz Jenő: Török erődítések Fejér megyében. II. Párkányok. Székesfehérvár, 1956: 5,7. 35 Kammerer—Velics: Magyarországi kincstári defterek. I. Bp, 1886:425. 30 Kammerer—Velics: i. m.: 123, 143, 198, 205, 257—58 37 Ruzsás Lajos: Városi Fejlődés a Dunántúlon a XVI—

XVII. században. Szigetvári Emlékkönyv. Bp, 1966: 202. A cikk sok érdekes utalást tartalmaz Földvárra vonatkozólag. A város a jelentősebb Duna menti mezővárosok közé tartozott. 38 Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorf Henrik képes útleírása. Tolna vármegye múltjából 1943: 42—43. A településnek ezt a részét falunak nevezi. 39 Dr. Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai (1660—1664). Bp, 1904:208—209. 40 Marsigli: Danubius pannonico mysicus. (Amsterdam 1726) című munkájából. II. 5. 41 lásd 26-os jegyzet 42 Tallher-féle átalakítási terv. 1795. O. L. Div. 8. No. 183. Hivatali helyiség és levéltár elhelyezésére akarta alkalmassá tenni az épületet. A terven a világosabb részek jelzik azt az átalakítást, 207