Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Ifj. Berze Nagy János: Dr. Berze Nagy János néprajzkutató munkája

„... Bleyer miniszter úrnak tudomására hoztam, hogy tervbe vettük a svábság hagyománykincsének összegyűjtését. A miniszter úr közlésemet a legnagyobb örömmel vette tudomásul... Tegnap azonban lent volt Steuer Gy. államtitkár s neki említettem a dolgot, a többi között azt is, hogy ehhez a munkához nekünk egyelőre 20 000 K-ra van szükségünk. Azonnal megígérte, hogy ebből 5 000 K-t rövidesen kiutal s legközelebb maga is lejön... s ezt a kérdést is megvitatjuk. Ha már most ezt az összeget megkapjuk, — jóllehet a nov. 4-én tartott megyei tanítógyűlésen a hagyománygyűjtésről tájékoztató előadást már tartottam s a Tájékoztatóból fennmaradt példányokat is szétosztottam, elő fogom készíteni a talajt Bonyhádon a sváb községek tanítóinál, papjainál s akkor meg lehetne jelölni azt az időt is, melyben Méltóságod Bonyhádra lejönne a gyűjtőszövetség megalakítása végett, melyre jó lenne egy német philologust is (dr. Schmidt F.?) lehozni, aki a német nyelvjárások fonetikája dolgában adhatna útmutatásokat. Az egészet helyileg a Tolna megyei Közm. Egyesület, általában pedig a Folklore Fellows magyar osztálya keretébe óhajtanám beleilleszteni" Berze Nagy János ezt követőleg Szekszárdon, 1921. január 17-én Sebestyén Gyulához írt és most a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában őrzött levelében — a Tolna vármegye területén élő németség szellemi hagyományainak tervezett gyűjtésére vonatkozóan így ír: „... A nemzetiségi hagyományok gyűjtése a napirendről legalább egyelőre lekerült; úgy látszik, hogy az ország szekere még mélyebbre süllyedt, mint ahogyan mi érezzük." Berze Nagy János — a Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján — 1924. augusztus 24-től Baranya vármegye és Pécs város vezető tanfelügyelője lett. Steuer György nyűg. államtitkár Budapesten, 1933. június 14-én Berze Nagy Jánoshoz, mint Baranya vármegye és Pécs város vezető tanfelügyelőjéhez intézett levelében a többek között ezt írja (a levél a hagyatékban van): „A kisebbségi kérdésről tanulmányt szeretnék írni, amelyben a németség és a magyarság között századokon keresztül kifejlődött érzelmi és lelki egységet azzal is szeretném alátámasztani, hogy a két nép egymástól, amint ezt velem egyszer közölted, átvette a hagyományokat és szokásokat. Nagyon leköteleznél, hogyha legalább 10—15 sorban megírnád, hogy miben és hogyan nyilvánult meg a két nép hagyományainak kölcsönös átvétele?" (Berze Nagy Jánosnak a pécsi tudományos hagyatékában maradt — a tőle kért felvilágosítás megadása céljából — Steuer Györgyhöz intézett válaszlevelének Pécsett, 1933. június 21-én kelt, önkezével, tintával írt eredeti fogalmazványa.) E válaszlevél-fogalmazványban levő véleményadás bizonyíték arra, hogy mi volt Berze Nagy János tudományos állásfoglalása a magyarság és a hazánkban élő németség néprajzi kapcsolata ügyében. Berze Nagy János ezen válaszlevél-fogalmazványa az alábbi felvilágosítást tartalmazza, amelynek szövegét szószerinti másolatban idézem: Pécs, 1933. VI. 21. Méltóságos Uram! Nagybecsű soraidra csak most van alkalmam választ adni, mivel foglalkozásom természete szerint — ilyenkor alig vagyok itthon s a nyugalom felső fokának mondhatom, ha magántermészetű kötelességeimnek is eleget tehetek. Ami a magyarság, s a hazai németség etnikai kapcsolatait illeti, — sajnos — különös konkrétumokra nem hivatkozhatom. Nem azért, mintha ezek nem volnának, csak nem ismerjük, mert —sajnos! — hazai német népünk maszlagolói (nomina 271