Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Égető Melinda: Egy szekszárdi parasztcsalád „levéltára” a reformkortól napjainkig

27 A népi joggyakorlat szerint nem is illette meg az örökség, mivel munkaerejével kezdettől fogva másnak dolgozott, s nem gyarapította az apai vagyont. (A keresményéből saját kelengyéjét vásárolta meg.) Bár hivatalosan nem fogadták örökbe Cseri Rozáliát — mint a közjegyzői végzés mondja — Kovács Pálék vagyonuk egy részét ráíratták. 28 Ifj. Cseri József süketnéma volt. Ezt tanúsítja a kaposvári süketnémák intézete igazgatójának levele, amelyben oktatásra alkalmatlannak minősíti a gyermeket. 29 Közjegyzői végzés Cseri József hagyatéka ügyében. 30 végrendelet másolatát ld. az iratanyagban. 31 Fizetési meghagyás. 32 A három leánytestvér közül az ő sorsában tapasztalható némi emelkedés, éppen a házasság révén. Könczöl János módos parasztgazda volt, saját gazdasággal. A másik két testvér férje vincellér — vagyis éves szőlőmunkás — volt. Kevéske saját földjük mellett állandó napszámosmunkából éltek. 33 Öt gyermeke született, de valamennyi kiskorában elhalt. 265