Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

B. Thomas Edit: Itáliai Mater Matuta votivok Dunaföldvárról

10. kép. Mécses a dunaföldvári leletegyüttesből A discusán rozettával díszített kyma keretelésű kerek mécses — homokszínű, rajta vörös festés nyomai, — ugyancsak a lelethez tartozik (10. kép). Anyaga és agyaga az előbb említett votivokkal rokon. A discus átmérője 77 mm, hossza 111 mm. Az eddig bemutatott, részben puha, finoman iszapolt, részben csillámos morzsalékkal kevert agyagú, — egységesnek tűnő leletegyüttessel együtt került be a Szekszárd-i Múzeumba még egy Venus szobrocska is.

4 — Zsíros tapintású, sötét vörös agyagból készült a naiv megformálású kis szobor, mely az istennőt stephanaeval fején ábrázolja (11., 12. kép). — Csípőjéről lehulló köpenyét balkezével tartja. Négyzetes alapú üreges bázison áll. Tömör agyagkészítmény. Magassága 188 mm. Ez a nálunk számtalan példányban előforduló Venustípust ábrázoló szobrocska egészen biztosan Pannoniában csatlakozott az eredetileg itáliai származású leletegyütteshez. Mint már említettem, a Dunaföldváron talált figurális votivjaink párdarabjait Rómában találtam meg, és ezek leginkább a Satricumban feltárt Mater-Matuta szentélyből kerültek napvilágra. Az istennő tiszteletének nyomait figyelemmel kísérhetjük a satricumi leleteken már korábbi időktől kezdve, de hogy az i. e. II-I. évszázadban szentélyében kultuszát gyakorolták, azt a számos terracotta szobrocskán kívül, mely ott felszínre került, még egy bizonyos Cornelius nevű feltehetően duumvir dedicatiója is megerősíti.

5 26