Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Kozák Éva: Régészeti kutatások a dunaföldvári Öregtoronynál

34. számú kép. Poháralakú XVI. 35. számú kép. Négyszögletes XVII. századi századi kályhaszem. kályhaszem kemencéjében helyezkedtek el. Az agyagtapasztás töredékei is ismeretesek, amelybe beleilleszkedtek. Találtunk még nagyméretű, belül mázas XVII. századi fazekakat, illatszeres edénykét, palackot, pipát. A vasanyagból néhányat említve, előjött szekerce, balta, kések, kapa. Az épületet a kemencéjébó'l előkerült pénz — mely II. Mátyás korabeli — és a leletanyag a XVII. század első felére datálja. Valószínűleg tűzvész által pusztult el, erre utal, hogy az épület falai és a körülötte levő föld erősen átégett. Az ásatás során előkerült leletanyag változatos, nagyszámú. Ennek nagyobb részét a XVI—XVII. századi kerámiaanyag (31—35. kép) (kályhaszemek, csuprok, fazekak, tálak, pipák, palackok) teszi ki, részben ép, de zömében töredékes állapotban. A kályhaszemekből a következő változatokat találjuk: belül zöld mázas, poháralakú; mázatlan sima visszahajló peremű, poháralakú; mázatlan tálalakú; háromszögalakú áttört előlapú, mázatlan; négyzetes formájú, tálalakú, mázatlan; bögreformájú, orrban végződő mázatlan ; négykaréjú, virágformájú, peremben végződő poháralakú. Hasonló kályhaszemeket ismerünk Decsről. Az etei faluásatáskor számos hasonló típus került elő. Ezek a szekszárdi múzeumban vannak kiállítva. Az említett a típusoknak a néprajzi párhuzamai is megtalálhatók, tehát ezek a formák hosszú ideig élnek.

51 A kerámiaanyag nagy számban tartalmaz törökökhöz köthető anyagot. Összefoglalólag elmondhatjuk, hogy a történeti és a falkutatási adataink alapján a torony építési idejére vonatkozólag elfogadhatjuk Evlia Cselebi török utazó datálását, aki a XVI. század első negyedére teszi a torony építési idejét. Azt is írja, hogy II. Lajos magyar király építette, de ezt bizonyítani nem tudjuk. A torony reneszánsz részletei a XVI. század elejei formákat mutatják. Balogh Jolán

52 a reneszánsz építészettel foglalkozó munkájában a kora reneszánsz második felét 1530—40. közé teszi. Megállapítása szerint ebben az időben a Budától távolabb eső területekre is eljutott az új építési stílus. Említi Simontornyát, Bölcskét, majd a tárgyalt területünktől távolabbra eső helyeket, mint Pécs, Siklós, Márévár stb„ ahol ebből az időből maradtak ránk reneszánsz építkezést mutató emlékek. A simontornyai várral, mely területileg is a legközelebb fekszik hozzá, mutat különösen sok azonosságot a torony. Az épületünkhöz hasonló a szabadbattyányi „kula" torony, mely szintén magánosan áll, négyszögletes: körben támasztópillérekkel. Eredetileg azt is árok és palánkfal vette körül.

53 Moldvában ma is lehet látni megerősített, védelmi jellegű lakóházakat, az úgynevezett „kula" házakat, melyek jellegükben a toronyhoz hasonlók. 205