Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)
Kozák Éva: Régészeti kutatások a dunaföldvári Öregtoronynál
bői is vannak adataink, melyek erre a megállapításra utalnak. Vak Bottyán seregeivel Dunaföldvárra vonult. A következőket olvashatjuk a leírásban: ,,Estve az álgyuknak és munícióknak helyt nézésére fcemene vala 300 gyaloggal ennyihán lovassal szintég az barátok residentiájának ellenében, az szőlőhegynek orrában". Bottyán ágyúi a Kálvária és Tudom-hegy északi ormain voltak felállítva. 16 Bottyán ágyúi minden valószínűség szerint a tornyot és az azt övező területet ostromolhatták, itt kellett lenni valahol a kolostornak is. A hesseni darmstadti herceg, mint földvári apát egy 1735-ben kelt szerződésben arról ír, hogy az apátsági rezidencia romban hever. 17 A ferencrendi templom alapkövét 1738-ban tették le. Az előbb említett apát, ki ekkor már püspök volt, az apátsági templom romos szentélyét nekik ajándékozta, és ezeket beleépítették az alapokba. Kétségtelen, hogy a XVII. század végén, a XVIII. század elején az apátság már romokban heverhetett. Dunaföldvár kőben szegény vidék, így elképzelhető, hogy a ferencrendi templom építéséhez felhasználták az apátsági templom romjaiból származó kőanyagot. A dunaföldvári apátságról szóló irodalomban eltérő vélemények alakultak ki a titulust illetően. A múlt századi szerzők, akik ezt a kérdést érintik, Damiani Fuxhoffer, 18 Danielik János, 19 Hőké Lajos 20 , Rupp Jakab 21 , azt állapítják meg, hogy Szent Ilona tiszteletére szentelték az apátságot. Rupp Jakab, az 1499-es oklevélben felbukkanó Szent Péter tiszteletére szentelt egyház elnevezést, tévesnek véli. 22 Cziráky meghatározása szerint titulus változás történt, amely a zavaros török időkkel függ össze. 23 Az okleveles adatokból láthatjuk, hogy 1303-ban Szent Péter tiszteletére szentelt apátság szerepel és egy 1336-os oklevélben a pecsét is megmaradt. A szent Ilona apátság elnevezést csak a XVII. század második felében találjuk, 1682-ben olvashatjuk ,,a földvári Szent Ilona apátság, mely a Duna mellett fekszik." 24 Az 1333. évi pápai tizedjegyzékben szereplő Dunaföldvárról megtudjuk, hogy önálló plébániája volt, de titulusára vonatkozólag nem kapunk adatot. 25 Az apátságot a jegyzék nem említi, viszont az eddigiekből láthatjuk, hogy számos azzal egykorú, sőt még korábbi oklevélben is szerepel. Mednyánszky apát 1713-ban plébániát szervezett Dunaföldváron, 1725-ben elkészült az új templom is, mely felavatásakor Szent Ilonát kapta védőszentjének. Minden valószínűség szerint a középkorban a Szent Péter tiszteletére szentelt apátság mellett, egy Szent Ilona titulusú plébánia templom is állt és ezt őrizte meg titulusában a XVIII. századi barokk templom. (Az ásatásaink csak közvetlenül a torony környezetére korlátozódtak. Igaz, hogy itt épületmaradványokat találtunk, de ezek lakó- vagy gazdasági épületek voltak. Tehát annyi bizonyos, hogy a torony közvetlen közelében nem feküdt a kolostor, erre semmi adatot nem kaptunk.) A továbbiakban a történeti és régészeti adatokra támaszkodva arra vonatkozólag szeretnénk választ adni, hogy mikor épült a torony és milyen szerepet töltött be. A torony építési idejét Hőké Lajos 26 a XV. század legelejére datálja építési anyaga és rendeltetése alapján. 27 Cziráky Gyula a tatár pusztítást követő időkre határozza meg korát, mert véleménye szerint a lőrések hiányoznak, és azt a torony magassága indokolja. 28 Genthon István rövid műemléki leírásában a XV. századra helyezi építését. 29 Dunaföldváron át vezetett a Buda—Eszék hadi és kereskedelmi út. II. Lajos magyar király 1526-ban, mikor a szerencsétlen kimenetelű csatára indult, ezen az úton ment Mohács felé. Pentelén tartózkodott, mikor Bácsi György a vajda írnoka, ura üzenetét hozta, amely úgy szólt, hogy kész segíteni a királynak, csak határozott 184
