Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

létén találjuk meg az e tekintetben is maradéktalan párhuzamokat (20.—23. kép). Mégpedig a X—XI. századi itáliai építészetben. Ezeknek némelyike csak éppen az alaprajz tekintetében kapcsolódik Bizánchoz (esetenként bazilita kolostorokhoz tartoztak), díszítésük késő-lombard jellegű. így a még korábbi, 739—40-ben megkezdett Ferentillo-i S. Pietro in Yalle apátsági templomnál, melyet Hilderich langobard herceg épített.

46 A szekszárdi alaprajzhoz egészen közel áll a Stilo-i (Reggio Calabria) La Cattolica (22.-23. kép). Eredetileg bazilita szerzetesek monostortemploma volt. Itt a kilencosztású teret befoglaló négyzetből csak a három azonos méretű és kinyúlású keleti szentély-apszis lép ki, továbbá a keresztház végén az északi és déli apszisok. Valamennyi egyaránt kívül-belül félköríves. Építési ideje 950—982, s hatására a XI. század közepén a Rossano-i S. Marco templom épült.

47 Kétségtelen, hogy e kilencosztású típus eredete, ihletője Bizánc művészeti hatásában keresendő. Egyértelműen nem szögezhetjük le azonban, hogy mivel a szekszárdi alaprajz bizantin, építőinek, díszítőinek származási helye is Bizánc vagy éppen Bulgária. Nem zárja ki egyelőre semmiféle pozitív érv azt, hogy e bizantin alaprajz itáliai közvetítéssel érkezett hozzánk. 117 18. kép. Nessebar, templom alaprajza 18. Nessebur, church. (Bulgaria)