Noéh Ferenc (szerk.): Szatmár, Ugocsa és Bereg … vármegyék szabályrendeletei 1924-1934 (Mátészalka, 1935)

II. SZABÁLYRENDELETEK - Második rész KÖZSZOLGÁLAT - 4. SZABÁLYRENDELET

148 Amennyiben valamely utbiztos a fentiek szerint kikötött két év alatt az előirt képesítést nem szerezte meg, kérelmére az alispán, indokolt esetben, a vizsga letételére még egy évi halasztást engedélyezhet. Az utbiztos, felettes hatóságának felhívására, a m. kir. utmesteri iskolát elvégezni köteles. A kinevezett utbiztos a törvényhatóság első tisztviselője előtt az 1890. évi I. tc. 148. §-ában megállapított szövegű esküt tartozik letenni. Az eskü letételéről hivatalos bélyegmentes bizonyítvány adatik ki. Az utbiztos székhelye az alispán előterjesztése alapján a kinevezési okmányban állapittatik meg. A szolgálati állomás felcserélését, úgyszintén az utbiztosoknak a szolgálat érdekében hivatalból foganatosított áthelyezését is, az államépitészeti hivatal meghallgatásával, illetve annak véleményes előterjesztésére az alispán eszközli. Az áthelyezés csakis szolgálati érdekből eszközölhető. 2. §. Az utbiztosok — amennyiben ideiglenes szolgálatuk tartama alatt a Budapesti m kir. Állami Utmesteri Iskola tanfolyamának elvégzésére bármely okból kifolyólag berendelhetők nem volnának, illetve még szolgálatukat megelőzőleg ott képesítést nem szereztek, — tartoznak az erre a célra szervezett vármegyei vizsgálóbizottság előtt szabályszerű képességi vizsgát tenni, amely alkalommal általuk különösen igazolandó, hogy 1. a magyar nyelvet szóban és Írásban birják és valamely tényálladékról (pl. utrendőri kihágásról) szabatos jegyzőkönyvet képesek szerkeszteni ; 2. az elemi szám- és mértanból annyi ismerettel birnak, hogy a négy alapmüveietet, tört és tizedes számokkal szabatosan végrehajtani, egyszerű sokszögek területét, továbbá prismák és gúlák köbtartalmát kiszámítani képesek ; 3. az uj hossz-, terület-, köb- és sulymértéket ismerik ; 4. a keresztszelvények felvételében jártasak, a részletes építési határozatoknak, a fedanyag minőségének, beágyazási módjának s az útpálya rendszeres fenntartási módjának ismeretével birnak; 5. a kavicsolt utak fenntartásánál előforduló . munkák, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főtulajdonságait, a mész, habarcs, beton és vasbeton készítési módját, továbbá a fa és fakötések főbb szabályait ismerik; 6. a rajzolásban annyi jártassággal birnak, hogy kisebb tereprészletekről és építményekről hü és pontos rajzot készíteni képesek. Az utbiztosi képességi vizsgát a vármegye alispánjának, vagy