Noéh Ferenc (szerk.): Szatmár, Ugocsa és Bereg … vármegyék szabályrendeletei 1924-1934 (Mátészalka, 1935)
II. SZABÁLYRENDELETEK - Második rész KÖZSZOLGÁLAT - 1. SZABÁLYRENDELET
121 1. az árva akár magán, akár közszolgálatban olyan javadalmazással egybekötött alkalmaztatáshoz jut, amelynek összege vagy értéke havi 32 pengőt elér vagy meghalad; 2. az árva ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesként vagy apácaként kolostorba vagy zárdába lép, 3. az árvát nyilvános polgári tanintézetben, katonai intézetben, vagy bármilyen ellátási, vagy nevelő intézetben ingyenes helyre helyezték el, amelyben az ellátás értéke a havi 32 pengőt eléri, vagy meghaladja ; 4. az árva olyan alapítvány élvezetébe jut, vagy őt olyan alapítványi helyre helyezték el, amelynek értéke a havi 32 pengőt eléri, vagy meghaladja; 5. az árva olyan iskolai, vagy tanulmányi ösztöndíj élvezetébe jut, amelynek összege a havi 32 pengőt eléri vagy meghaladja; 6. az árva kereskedő-, iparos-, vagy vállalati növendék-, tanoncvagy inasként kap alkalmazást és összes fenntartási szükségleteit ellenszolgáltatás nélkül a munkaadó fedezi; 7. az árva önálló ipari, vagy más foglalkozást folytat és ebből eredő jövedelme a havi 32 pengőt eléri, vagy meghaladja ; 8. ha az árva a honvédség tényleges szolgálatában áll és olyan havidijat, vagy zsoldot kap, amelynek havi összege a 32 pengőt eléri vagy meghaladja. ( 2) A nevelési járulékra való igényt nem érinti, ha az (') bekezdés 3., 4. és 5. pontja alatt emiitett ingyenes hely, alapítvány, alapítványi hely, vagy ösztöndíj, amelyet az árva élvez, családi természetű. ( 3) Ha a fentebb emiilett kizáró okok valamelyike bekövetkezett, a nevelési járulékot nem lehet kiutalványozni és ha már folyósították volna, azt be kell szüntetni. ( 4) Ha az ellátás, amely miatt a nevelési járulékot beszüntették, megszűnik, vagy annak értéke a havi 32 pengőnél alább száll, a nevelési járulékot, ha annak egyéb kellékei megvannak, az ellátás megszüntetését követő hó 1-től kezdve újra folyóvá kell tenni. C) Egyszersmlndenkorí ellátás. a) Végkielégítés. 39. §. Az alkalmazott végkielégítési igénye. (') Az a vármegyei, vagy községi alkalmazott, aki a tényleges szolgálatban még nem töltött el annyi időt, amennyi őt nyugdíjigényre jogosítaná, végkielégítésre tarthat számot, ha olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely őt szolgálatának további ellátására véglegesen, vagy huzamosabb ideig képtelenné teszi, vagy ha életének 60-ik
