Noéh Ferenc (szerk.): Szatmár, Ugocsa és Bereg … vármegyék szabályrendeletei 1924-1934 (Mátészalka, 1935)
II. SZABÁLYRENDELETEK - Második rész KÖZSZOLGÁLAT - 1. SZABÁLYRENDELET
117 h) A volt alkalmazott árvájának nevelési járuléka. 32. §. Nevelési járulékra igény. (') A vármegyei és községi alkalmazottaknak árváját, a meghatározott életkor eléréséig, nevelési járulék illeti meg, ha tényleges szolgálatban elhalt édesatyja legalább 5 évi beszámitható szolgálati idővel birt, vagy ha nyugdijas állapotban halt meg és az árva az elhalt atya tényleges szolgálata alatt vagy ezt megelőzőleg kötött házasságból származott, vagy ha törvényesitése az atya tényleges szolgálata alatt, vagy ezt megelőzőleg történt. ( 2) Nevelési járulékra igénye van az olyan gyermeknek is, aki: a) á nyugalomba helyezés után kötött házasság által vagy királyi (államfői) kegyelem utján, csak a nyugalomba helyezés után törvényesíttetett, ha a tényleges szolgálat alatt született, valamint annak is, aki: b) a nyugalomba helyezés után született és törvényesíttetett, vagy a nyugalombahelyezés után kötött házasságból származott, ha az atya a nyugalombahelyezés idejében még nem volt 60 éves, sem a beszámitható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte volt be és a házasság megkötése, vagy gyermekének törvényesítése után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább 3 évig szolgált. ( 3) Nevelési járulékra igénye van a gyermeknek akkor is, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított 10 hónapon belül született, vagy ha szüleinek házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, vagy érvénytelennek nyilvánította, még ha anyjának özvegyi nyugdíjra nincs is igénye. ( 4) A nőalkalmazott gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulékra, ha atyja már meghalt, vagy holtnak nyilváníttatott, vagy él ugyan, de teljesen vagyontalan és keresetképtelen, (•"') Ha a szülőtlen árvát mind az atyja, mint az anyja után megilletné nevelési járulék, erre csak az egyik, még pedig az után a szülője után tarthat igényt, amelyik után járó nevelési járulék reá nézve kedvezőbb. ( 6) A nevelési járulékot a törvényes követelmények fennforgása esetében ideiglenesen akkor is utalványozni kell, ha a szülő eltűnt és nem található fel. ( 7) A királyi (államfői) kegyelem utján törvényesített gyermeket a nevelési járulékra való igény szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. ( 8) Az a körülmény, hogy az alkalmazott öngyilkosság következtében halt meg, valamint — ha a fentiekből más nem következik — az, hogy a gyermek a tényleges szolgálat alatt, vagy az alkalmazott nyugalomba helyezése után született-e, a nevelési járulékra való igényt nem érinti.
