Nyíregyháza rendezett tanácsu város építési és városrendezési szabályrendelete (Nyíregyháza, 1928)

- 8 Ha azonban a város hatósága az útfelszint újból megváltoztatja, akkor a változás által érintett házakon és telkeken szükségessé vált átalakítások költségeit a város tartozik viselni. 12. §. Az építkezés alapfeltételei. Minden utca, vagy telekhatár szabályozás által érintett telken, a hatóság az építkezést azon feltételhez köti, hogy az utca és telekhatár szabályozásával összefüggő kérdések előzőleg intéztessenek el. Építkezni csakis építési tilalom alá nem vont területeken fekvő építési telkeken szabad. Építési teleknek tekintetik minden már beépítve volt, vagy valamely kész ut mentén fekvő megfelelő méretű és alakkal biró telek, mely vagy szabályozás által érintve nincsen, vagy ha igen, ugy annak végrehajtása után is még építkezésre alkalmas maradt, vagy végre, mely az előbb körülirt módon (3. §. és 4, §.) építési telekké alakult át. 13. §. Építési övezetek. A városnak jelenleg beépítés alá eső 9 kerületből álló területe általános városrendezési szempontból és a beépítés különböző módjaira való tekintettel 6 építési övezetre osztatott fel. Ezek fekvését és terjedelmét a térkép tüzetesen tünteti fel és határaik következőkben állapíttattak meg: a) I. övezet. Ide tartozik a város legközpontosabb része, határolva északon a felső uj körvonalú utca, továbbá a Buzautca, Szabolcs-utca, Deák Ferenc-utca, Arany János-utca, a Kigyó-utcától a Rózsa-utcáig terjedő áttörés, onnan a Bujtosig áttört uj útvonal, s a Hunyady-utcáig terjedő terület által, ideértve a határoló utcák mindkét házfrontját. b) II. övezet. Áll ama területekből, melyek az I. övezetet közvetlen körülfogják és az Ószőllők előtt vezetett uj nagy körút, a Kótaji-utca, az Árok-utca, a Vásár-tér, az Érfolyó, továbbá a Laktanya-sor. a Kistelek-utca, a Vásártér-sor és a Bujtos területe által határoltatnak.