Nyíregyháza rendezett tanácsú város szabályrendelete a bérkocsi és taligás iparról. (Nyíregyháza, 1902-1910)

10 356 1901. XX. A KÖZIGAZGATÁSI ELjÁnÁS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL. akkor tekinthető kellő időben előterjesztettnek, ha legkésőbb a törvényben megszabott határidő utolsó napján az illetékes hatósághoz beérkezett, illetőleg postai továbbítás esetében ha a közvetítő hatóság legkésőbb a határidő utolsó napján postára adta (ezen utasítás 5. §-ának utolsóelőtti bekezdése). Minden olyan határozatban (intézkedésben) s végzésben, mely felebbvitellel megtámadható, az illető hatóság tüntesse fel, hogy a felebbvitelt mennyi idő alatt lehet előterjeszteni ? 15 napos egységes határidő csak a felebbvitelekre, vagyis azokra az esetekre terjed ki, a midőn a fél valamely alsóbbfokú hatósági határozat ellen magasabb fokú hatóságnál kereshet orvoslást. Nem terjed ki ellenben az egyes törvényekben engedett nyilatkozatokra és észrevételekre, aminőkről például az 1877 : XXL t.-cz. 135. §-ában, az 1879 : XXXI. t.-cz. 194. és 195. §-aiban, az 1885 : XXIII. t.-cz 163. §-ában, az 1886 : XXI. t.-cz. 17. §-ában, az 1886 : XXII. t.-cz. 100. és az 1886 : XXIII. t.-cz. 5. §-ában, továbbá az 1888 : XIX. t.-cz. 51. §-ában van szó; továbbá a felszólamlásokra és észrevételekre, minőkről például az 1872 : XXXVI. t.-cz. 35. és 39., az 1886 : XXL t.-cz. 25. §-a, vagy az 1886 : XXII. t.-cz. 39. §-ának második bekezdése tesznek említést. Ezeknek az eseteknek egy részében az elsőfokú határozat csak mintegy feltételesen hozatik, azzal a feltétellel tudniillik, hogy az érdekelteknek szabadságában áll arra nézve észrevételeiket megtenni s véglegessé csak akkor válik, ha az észrevételek, nyilatkozatok és felszólamlások felett már határozat hozatott vagy ha ilyenek nem történtek; vagy pedig az alsóbbfokú hatóság nem is hoz határozatot, hanem az ügyet csak előkészíti a magasabb fokú hatóság döntése számára s az érdekelteknek jogukban áll ezen előkészítő tárgyalás folyamán, mielőtt tehát még bármiféle határozat hozatott volna, észrevételeket tenni, melyeket az előkészítő hatóság átvesz és a határozatra hivatott hatóság elé terjeszt. Sem az első, sem a második esetben nincs szó tehát tulajdonképeni felebbvitelröl, mert a fél az első esetben nem valamely magasabb fokú hatósághoz, hanem magához az első fokon eljáró hatósághoz fordul, kérve, hogy határozatának végle-