Nyíregyháza rendezett tanácsú város szabályrendelete a bérkocsi és taligás iparról. (Nyíregyháza, 1902-1910)

172 1901. XX. A KÖZIGAZGATÁSI ELjÁnÁS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL. A kézbesítő köteles a büntető parancsot a terheltnek saját kezéhez adni, előtte felolvasni, megmagyarázni, különösen őt ama jogára figyelmeztetni, hogy tárgyalás megtartását kérheti (19. §.), vagy felebbezéssel élhet (20. §.), és mindezeknek megtörténtét a kézbesítési íven bizonyítani. A büntető parancs kézbesítésénél szigorúbb óvintézkedéseket kell alkalmazni abban az irányban, hogy az illető fél a neki kézbesített irat tartalmát megértse és az annak ellenében használható jogorvoslatokat megismerje; mivel a hatóság a parancsot egyoldalú feljelentésre az ő meghallgatása nélkül bocsátotta ki. 19. §. Ha a terhelt a büntető parancs kézbesítése alkalmával vagy az ezt követő naptól számított 15 nap alatt az ügy tárgyalását szóval vagy írásban nem kérelmezi, vagy a 20. §. értelmében felebbezéssel nem él: a büntető parancs végrehajtandó. Ha azonban a fél a büntető parancs mellőzését ós a tárgyalás megtartását kéri, a tárgyalást szabályszerűen kell megtartani. Az ítélet rendelkezése eltérhet a büntető parancs tartalmától. A büntető parancs végrehajthatóságának kérdésében a szakasz tovább megy, mint az 1896 : XXXIII. t.-cz. 535. §-a. A kir. járásbíróság tárgyalást köteles kitűzni nemcsak a mikor a terhelt annak megtartását kéri, hanem akkor is, ha a kiszabott pénzbüntetést a kitűzött határidőben le nem fizette. Ellenben a jelen szakasz szerint a büntető parancs végrehajthatóvá válik, valahányszor a terhelt a kitűzött határidő alatt az ügy tárgyalását nem kéri vagy ellene nem felebbez. Ahhoz tehát, hogy a parancs hatálya megszűnjék, nem elég a terheltnek passiv magatartása, hanem ahhoz határozott akaratnyilvánítása szükséges, vagy abban az értelemben, hogy a tárgyalás megtartását kéri, vagy abban, hogy a büntető parancs ellen a 20. §. szei'int felebbezéssel él. 20. §. Ha a fél a cselekmény elkövetését, mely a büntető parancs kibocsátására oknl szolgált, nem tagadja, hanem csupán a büntetést vagy ennek nagyságát kifogásolja, a büntető parancs ellen felebbezéssel élhet. A büntető parancs ebben az esetben elsőfokú kihágási ítélet jellegével bír. Egészen új intézkedés, a mely a tárgyalást sokszor elkerülhetővé teszi, és a mely ezért az eljárást egyszerűsíti és sietteti, de esetleg a félnek is érdekében áll. A terheltre nézve sérelemmel sem jár, sőt szélesebb joggal ruházza fel, mert választást enged a között, hogy a tárgyalás megtartását kérje, vagy annak elkerülésével felebbezéssel éljen.