Nyíregyháza rendezett tanácsú város szabályrendelete a bérkocsi és taligás iparról. (Nyíregyháza, 1902-1910)

] 74 1901. XX. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL. A korlátlan felebbviteli jognak, különösen a két egybehangzó határozat elleni felebbezésnek megszorítása eddig sem volt szokatlan jelenség. Ily megszorítás van az 1876 : VI. t.-cz 59. §-ában, az 1876 : XIII. t.-cz. 117. §-ában, az 1876 : XIV. t.-cz. 158. §-ában, az 1876 : XXVIII. t.-cz. 7. §. 1. pontjában, az 1877 : XX. t.-cz. 212. §-ában, az 1885 : XXIII. t.-cz. 108. §-ában, az 1886 : XXII. t.-cz. 91. és 99. §-ában, az 188« : XXIII. t.-cz. 2. és 11. §-ában, az 1890 : I. t.-cz. 47. §-ában, az 1894 : XII. t.-cz. 117. §-ában, az 1898 : II. t.-cz. 72. §-ában, az 1900 : XXVIII. t.-cz. 45. §-ában, az 1900 : XXIX. t.-cz. 3ö. §-ában. Az 1. §-ban foglalt korlátozás aránylag csekélyebb változtatást jelent az eddigi rendszerrel szemben, mivel azokban az ügyekben, a melyekben a minister kivételesen negyedfokúlag döntött, harmadfokúlag többnyire a közigazgatási bizottság jár el, melynek határozata az idézett törvényszakaszok értelmében rendszerint úgyis felebbezhetlen volt; az ügyek másik csoportjára nézve pedig, a melyekben a döntés a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, a 12. §. változatlanul fentartja az eddigi felebbviteli rendszert. Nagyobb jelentőségű és az egyszerűsítés szempontjából hatályosabb a 2. §. korlátozása. Egyébiránt a szakasznak abból a rendelkezéséből, a mely csak az elsőfokúval egybehangzó másodfokú határozat elleni felebbezést zárja ki, nem következik az, mintha a másodfokú hatósághoz ezentúl minden esetben volna helye a felebbezésnek. Az eddig végérvényesen hozható elsőfokú határozatok, mint pl. a községnek a községi kötelékbe település nélkül való felvétel tárgyában hozott határozata (1886 : XXII. t.-cz. 12. §.), vagy a sorozó és felülvizsgáló bizottságok határozatai ezentúl sem lesznek felebbezhetők A 2. §. szabálya alóli kivételek közül azok, a melyek a) pontban felsorolvák, a közvagyont érdeklő határozatok fontosságával vannak okadatolva. A b) pont szerint kivett ügyekben lényegileg mindig fontos idegen érdekek védelméről van szó, a mely védelem módja első sorban műszaki szempontokon fordúl meg. Az ipari és kereskedelmi ügyek kivételét (c) pont) okadatolja az, hogy hazánk ipara és kereskedelme a fejlődés kezdetén áll, és hogy az ipar- és kereskedelmi élet fejlesztése és az iparpártolási tevékenység nagyrészt magának a kereskedelmi kormánynak a feladata. A mi a mustraoltalmi ügyek kivételét illeti, ezekre nézve — tekintettel az 1899 : XXX. t.-cz. által a viszonosság alakjában fentartott vám- és kereskedelmi szövetség XVII. czikkére — a jelenlegi szabályokat csak Ausztria és Magyarország közös egyetértésével lehetne megváltoztatni; és ezekben az ügyekben az alsó hatóságok tapasztalat szerint egyébként is nem eléggé tájékozottak. Megjegyzendő, hogy az 1. és 2. §-ban felállított korlátok csupán a felebbezésekre terjednek ki. A törvények és rendeletek amaz intézkedései tehát, a melyek egyes alsófokú határozatok felsőbb jóváhagyását (helybenhagyás, megerősítés, tudomásul vétel, beleegyezés) kívánják meg, és csak e jóváhagyás elnyerése után engedik meg a határozatok végrehajtását, továbbra is érvényben maradnak. — Lásd a 3. §-t. 3. §. Az elsőfokúval érdemben egybehangzó másodfokú határozat (intézkedés) ellen — a mennyiben a felebbezós a 2. §. szerint ki van zárva — felülvizsgálati kérelem intézhető az illető ministerhez azon az alapon, hogy az alsófokú hatóság nem volt illetékes, vagy határozata,