Mikecz Dezső szerk.: Szabolcsvármegye szabályrendeletei. A vármegye területének különböző kormányzati ágak szerint való felosztását feltüntető függelékkel (Nyíregyháza, 1899)

Szabályrendelet Szabolcsvármegye községei részére

- 181 — 2. Az, aki a felvett ügyhöz szólni akar, magát a jegyzőnél előjegyezteti és ennek sorrendjében jut szóhoz. Mindenki kétszer szólhat minden tárgyhoz, a biró s előadó jegyző azonban akár hányszor. Az indítványozót zárbeszéd is megilleti. 3. Az, akit a felvett ügy személyesen érdekel, nem vehet részt annak tárgyalásában (1886. XXII. t.-cz. 57. §.) Szólót senkisem szakithatjaíélbe, kivévén az elnököt, ki, ha az illető a vita tárgyáról másra térne át, vagy illemet sértő kifejezéseket használna, az 59. §. szabályait alkalmazandja. Akármikor fel lehet szólalni személyes megtámadások ellen s a tanácskozási szabályokra való hivatkozással. 4. Az elnök legfőbb joga és kötelessége őrködni a tanácskozási rend megtartására. Az ellen, ki a tanácskozás méltósága vagy a gyűlés tagjai ellen sértő kifejezéseket használ stb., a 60. §. szabályai alkalmazandók. 5. A gyűlések nyilvánosak, de a hallgatóság kiutasítandó, ha a rendet és csendet megintés után is zavarja, a tanácskozást gátolja, vagy a gyűlés tagjait sértegeti. A határozat azonban mindig nyilvánosan mondandó ki. 6. Az egyszer már elintézett ügy ugyanazon ülésben tárgyalás alá nem vétethetik és mig valamely tárgy határozattal ellátva nincs, egy másikra átmenni nem szabad. 7. A határozati javaslatok csak az előadó illető javaslatának vagy mások indítványának elvetése után tárgyalandók. 8. Határoznak az ülésben jelenlevők; de ha községi vagyon kérdésekről és terhes szerződésekről van szó (1886. évi XXII. t. cz. 59. 110. 113