Komoróczy Iván szerk.: Szatmár vármegye szabályrendeletei és területi beosztása (Nagykároly, 1898)

SZABÁLY RENDELETEK - I. RÉSZ. A közigazgatást érintő általános szabályrendeletek - Szatmár vármegye ügyrendszabályai az 1886. évi XXI. 50. t.-cz. §-a alapján

— 13 — 17. §. Indítványok tárgyalásánál a szó első sorban az indítványozót illeti, s a vitát zárszóval is az fejezi be. 18. §. Továbbá bármikor szólhatnak: a) az elnök és az ügy felvilágosítása tekintetéből az illető előadó jegyző, b) kik a napirendhez kívánnak szólani és c) akik személyes kérdésben akarnak válaszolni. 19. §. Aki magát szólásra feljegyeztette, attól ugyan a szó a 26. §-ban emiitett eseten kivül meg nem tagadható, azonban tíz tag írásban benyújtott indítványára a közgyűlés a vita berekesztését elhatározhatja, mely indítvány azonnal soron kivül szavazásra bocsáttatik. 20. §. A kérdést szavazásra az elnök tűzi ki. 21. §. Szavazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak jogában áll. 22. §. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha az elnök, vagy Írásban 10 bizottsági tag kívánja, a kérdés felállás és ülvemaradás utján szavazással döntetik el. 23. §. A kérdés szavazásra mindég ugy teendő fel, hogy arra igennel, vagy nemmel lehessen felelni. 24. §. Azon esetben, midőn valamely törvény különösen rendeli, vagy^ 20 tag Írásban kívánja, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni tartozik. 25. §. Az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazatok egyenlősége esetén az ő szava dönt. 26. §. A rend fentartása felett az elnök őrködik, a tanácskozás tárgyától eltérőket a dologra, személyeskedőket és illemsértőket rendre utasítja; akik kétszeri megintés daczára illedelmetlen és sértő beszédeiket tovább folytatnák, azoktól a szót ugyanazon