Komoróczy Iván szerk.: Szatmár vármegye szabályrendeletei és területi beosztása (Nagykároly, 1898)

SZABÁLY RENDELETEK - III. RÉSZ. Gyámság és gondnoksági ügy - Szatmár vármegye szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról

• „ — 240 — tanácskozásban akkor is részt vehet, ha nem szavaz. Kiküldetésekkel rendszerint a községi jegyző, vagy közgyám lázandó meg. Fontosabb esetekben mindketten kiküldhetők, melléjük még egy tanácsbeli is rendelhető. Kiküldetéseknél az árvaszéki ügyrend 111. és következő §-ai szolgálnak szabályul megfelelő alkalmazással. 73. §. Az elöljáróság a megbizó határozat vétele után azonnal összeül, a tárgyalási jegyzőkönyvet, vagy osztályt ujabb hiteles másolatban a szülőnek, gyámnak . vagy gondnoknak kiadja, a további gyámhatósági intézkedéseket az évi jelentés megtételére és az ingók évi kimutatására nézve megteszi, a közgyámot a felügyelettel és községi nyilvántartó még ki nem töltött rovatainak kitöltésével megbízza, az iratokat pedig a haláleset felvétel községi példányával és netán létező egyéb előiratokkal kiegészítve irattárban megőrzi. 74. §. Ha az árvaszék a járási főszolgabíró jelentéséből, vagy egvébként arról győződik meg, hogy a községi elöljáróság mint g- amhatóság hanyagul teljesiti köteleségét, ezen községtől további megbízásait megvonhatja. Ha a gyámolt, vagy gondnokolt megváltozott viszonyai egyes esetekben a községi gyámhatóság megszüntetését szükségessé teszik, a megbízás azon gyámoltra nézve mindenkor vissza vehető. A községi gyámhatóságok tanácskozási ügyrendje következőleg szabályoztatik: a) Tanács ülésben elintézendő ügyek e szóval „árvaügy" megjelöltetnek, az előiratokkal felszereltetnek, s a legközelebbi tanácsülésben előadatnak. A jegyző, vagy aki kérelmet és panaszokat felveszi, tartozik gondoskodni arról, hogy a kiknek meghallgatása szükséges, az ülésre a községi biró által az 1877. XX. t.-cz 278. és 279. §-ai értelmében Írásban megidéztessenek. b) Ülések nagy községben minden két hétben, kis községben pedig minden hónapban egyszer tartandók, s abban a tanácsülés elé tartozó beadványok, vagy szóbeli kérelmekről felvett jegyzőkönyvek határozatilag elintézendők. Sürgős beadványok rendkívüli ülésben intézendők el. c) Az elnök és a tanácsbeliek csakis olyan ügyek elintézésében vehetnek részt, melyek által személyileg érdekelve nincsenek. A személyes érdekeltség eseteit az ügyrend 9. és 17. §~ai állapítják meg. d) Az elnök nyitja meg az ülést, vezeti a tanácskozásokat és mondja ki a határozatot. Előadó a községi jegyző, vagy körjegyző érdekeltség, vagy akadályoztatása esetében a közgyám vagy az elöljáróság által megbízott más alkalmas községi lakos, Ha ez nem tagja az elöljáróságnak, még egy előljárósági tag hívandó meg a tanács kiegészítésére.