Komoróczy Iván szerk.: Szatmár vármegye szabályrendeletei és területi beosztása (Nagykároly, 1898)

SZABÁLY RENDELETEK - I. RÉSZ. A közigazgatást érintő általános szabályrendeletek - Szabályrendelete Szatmár vármegyének a kis és nagy községek szervezési irányelveinek megállapítása tárgyában

e) ki egy őt illető rendreutasitás iránt magát menteni óhajtja. A ki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él és azt röktön vissza nem vonja, avagy botrányos magaviselete által a tanácskozást figyelmeztetés daczára zavarja, széksértést követ el és a gyűlés által a felebbezés kizárásával a községi szegény-alap javára közigazgatási uton behajtható 15 frtig terjedhető birsággal büntettetik, s a birsággal terhelt, mig azt le nem fizette, a gyűlésben részt nem vehet. Ha széksértés megtorlása inditványoztatik, elsőbben a felett kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e, azután a birság mennyisége felett. A határozatokat mindég az elnök mondja ki a többség szerint. A képviselő-testület gyűlései nyilvánosak, de ha a hallgatóság közül bárki a tanácskozásba bele szól, azt az elnök figyelmeztetni és ismétlés esetén a teremből kiutasítani köteles. így kiutasítandó az egész hallgatóság, ha az a csendet és rendet kétszeri megintés után is zavarja. A hozott határozatok azonban mindig nyilvánosan mondatnak ki. A már egyszer tárgyalás és határozattal eldöntött ügyet azon ülésben újból tárgyalni nem szabad. Mig a tárgyalás alá vett ügy határozattal ellátva nincs, addig más önálló tárgy tanácskozás alá a jelen szakasz 8. bekezdésében felhozott esetet kivéve, nem vétethetik. A tárgyalás alatti ügyre vonatkozólag beadott határozati javaslatok csak akkor vétethetnek szavazás alá, ha az előadó javaslata elvettetett. A képviselő-testületi közgyűléseken az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §. szerinti eseteket kivéve, a jelenlevők határoznak. Ha a szólásra feljegyzettek közül mindenki szólott, vagy szólási jogától elállott, az elnök a kérdést vagy saját, vagy a képviselő-testület formulázása szerint ugy teszi fel, hogy arra csak „igen"-nel, vagy „nem"-mel lehessen szavazni. A kérdés megállapításához minden tagnak joga van hozzá szólani. A határozat, ha kívántatik, felállás utján történendő szavazással hozatik, és ha 10 tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről vagy felbontásáról, községi kölcsönről és községi pénzek elhelyezéséről van szó, úgyszintén a 25. §. szerint csak birtokon kívüli felebbezhetés iránt hozandó határozatok esetében, úgyszintén a községi törvény 110. §-ának eseteiben is, az elnök mindig köteles a névszerinti szavazást elrendelni, úgyszintén A névszerinti szavazás a szavazók nevének és a szavazatok minőségének feljegyzése által az ülésben történik, mely idő alatt sem a tárgyhoz szólani, sem a szavazatot indokolni nem szabad, a szavazatok szintén az ülésben számittatnak össze és azon iv, melyben a szavazatok és szavazók nevei feliratnak, az elnök és jegyző által aláirva a jegyzőkönyv mellett megőrzendő, a jegyzőkönyvben azonban a szavazók száma és a szavazatok minősége is kitüntetendő.