Komoróczy Iván szerk.: Szatmár vármegye szabályrendeletei és területi beosztása (Nagykároly, 1898)

SZABÁLY RENDELETEK - I. RÉSZ. A közigazgatást érintő általános szabályrendeletek - Szabályrendelete Szatmár vármegyének a kis és nagy községek szervezési irányelveinek megállapítása tárgyában

— 50 — 14. §. Rendkívüli gyűléseken csakis a 24 órával előbb Írásban közlött tárgysorozatban felvett, rendes gyűléseken azonban más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok azonban legalább 24 órával előbb jelentendők be a községi elöljáróságnál, minek megtörténte a közgyűlési jegyzőkönyvben igazolandó. 15. §. A képviselőtestületi ülés elnöke a községi biró, vagy helyet­tese, kivéve azon esetet, midőn a községi számadások megvizs­gálására kitűzött ülésen a főszolgabíró vagy a törvényhatóság kiküldöttje elnököl. A jegyzőkönyv vezetésére a községi jegyző van hivatva, kit akadályoztatása esetén a jegyzőhelyettes helyettesit. 16. §. A tanácskozás alá veendő tárgyak jegyzékét az elnök a jegyzővel együttesen állapítja meg. Az ülés a kitűzött időben, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, pontosan megnyitandó. Az ügyek a tagokkal közlött sorrendben kerülnek tárgyalás alá. Az ügyrend megváltoztatására azonban határozati javaslatot bármely képviselő adhat be. Aki a tárgyhoz szólni kiván, tartozik magát a jegyzőnél szólásra feljegyeztetni. Az előbb feljegyzett tagnak előbb van joga szólani, különben a tanácskozás alatti tárgyhoz mindenki hozzá szólhat és pedig egyszer, kivéve a bírót és jegyzőt, úgyis mint előadót, kik valahányszor felszólalnak, mindenkor meghallgatandók. A vita berekesztése után az indítványozót mégegyszeri szólás — zárbeszéd — illeti meg. Ki a tárgj'alás alatti ügyben személyesen érdekelve van, sem a tanácskozásban, sem az illető tárgy feletti szavazásban részt nem vehet. A szólót az elnökön kivül félbe szakítani senkinek sem szabad, de ha a szóló a vita alatti tárgyról másra tér át, az elnök figyelmeztetni köteles, hogy a tárgyhoz szóljon s ha ezen figyel­meztetés után ismételve eltér a tárgytól vagy az illemet sértő kifeje­zésekkel él, ugy őt rendreutasítani tartozik. Ha valaki kétszer rendreutasittatott és harmadszor erre alkalmat szolgáltat, annak az elnök azon tárgyhoz való szólást megtilthatja. Soronkivüli szólásra jelentheti magát: a) aki indítványát visszavonni; b) ki a napirendre való áttérést indítványozni akarja; c) ki a tanácsközben felmerült, személyét illető megtáma­dásra vagy kérdésre válaszolni; d) ki a tanácskozási szabályok és ügyrendre figyelmeztetni kiván ;

Next

/
Thumbnails
Contents