Komoróczy Iván szerk.: Szatmár vármegye szabályrendeletei és területi beosztása (Nagykároly, 1898)
SZABÁLY RENDELETEK - I. RÉSZ. A közigazgatást érintő általános szabályrendeletek - Szabályrendelete Szatmár vármegyének a kis és nagy községek szervezési irányelveinek megállapítása tárgyában
— 50 — 14. §. Rendkívüli gyűléseken csakis a 24 órával előbb Írásban közlött tárgysorozatban felvett, rendes gyűléseken azonban más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok azonban legalább 24 órával előbb jelentendők be a községi elöljáróságnál, minek megtörténte a közgyűlési jegyzőkönyvben igazolandó. 15. §. A képviselőtestületi ülés elnöke a községi biró, vagy helyettese, kivéve azon esetet, midőn a községi számadások megvizsgálására kitűzött ülésen a főszolgabíró vagy a törvényhatóság kiküldöttje elnököl. A jegyzőkönyv vezetésére a községi jegyző van hivatva, kit akadályoztatása esetén a jegyzőhelyettes helyettesit. 16. §. A tanácskozás alá veendő tárgyak jegyzékét az elnök a jegyzővel együttesen állapítja meg. Az ülés a kitűzött időben, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, pontosan megnyitandó. Az ügyek a tagokkal közlött sorrendben kerülnek tárgyalás alá. Az ügyrend megváltoztatására azonban határozati javaslatot bármely képviselő adhat be. Aki a tárgyhoz szólni kiván, tartozik magát a jegyzőnél szólásra feljegyeztetni. Az előbb feljegyzett tagnak előbb van joga szólani, különben a tanácskozás alatti tárgyhoz mindenki hozzá szólhat és pedig egyszer, kivéve a bírót és jegyzőt, úgyis mint előadót, kik valahányszor felszólalnak, mindenkor meghallgatandók. A vita berekesztése után az indítványozót mégegyszeri szólás — zárbeszéd — illeti meg. Ki a tárgj'alás alatti ügyben személyesen érdekelve van, sem a tanácskozásban, sem az illető tárgy feletti szavazásban részt nem vehet. A szólót az elnökön kivül félbe szakítani senkinek sem szabad, de ha a szóló a vita alatti tárgyról másra tér át, az elnök figyelmeztetni köteles, hogy a tárgyhoz szóljon s ha ezen figyelmeztetés után ismételve eltér a tárgytól vagy az illemet sértő kifejezésekkel él, ugy őt rendreutasítani tartozik. Ha valaki kétszer rendreutasittatott és harmadszor erre alkalmat szolgáltat, annak az elnök azon tárgyhoz való szólást megtilthatja. Soronkivüli szólásra jelentheti magát: a) aki indítványát visszavonni; b) ki a napirendre való áttérést indítványozni akarja; c) ki a tanácsközben felmerült, személyét illető megtámadásra vagy kérdésre válaszolni; d) ki a tanácskozási szabályok és ügyrendre figyelmeztetni kiván ;