Szabolcsmegyének a közigazgatási ügyek rendezéséről szóló szabályrendeletei és ügyviteli szabályai. (Nyíregyháza, 1882)

6 és segélydijak emelendők, vagy a községek hozzájárulási aránya lesz megfelelően leszállítandó ; végre ha e leszállítás után a nyugdijalap oly kedvező helyzetbe jutna, hogy a nyugdíj- és segély-igények fedezésére az így befolyó összeg sem szükségeltetnék, az esetben ugy a községek mint jegyzők évi dij befizetései, megyei határozattal, teljesen is beszüntethetők; — azonban a jegyzői karba újonnan belépő egyének az alaptőke képzésére szolgáló 40 frt felvételi, s a 10 frt évi dijat, legalább hat éven át, még ez esetben is befizetni kötelesek. II. FEJEZET. A nyugdíjintézett választmányról. 6. §. A jegyzői nyugdíj- és segély-alap Szabolcsmegye köztörvényhatósági bizottságának fennhatósága alatt áll, s ezen jogát, egy az alispán elnöklete alatt 3 évre választott 16 tagból álló, választmány által gyakorolja. Ezen választmány tagjai felerészben a bizottsági tagok, másik felerészben a községi jegyzők sorából, a közgyűlés által, választatnak; ezeken kivül hivatalból a főügyész, főjegyző, főszámvevő, esetleg helyetteseik, kik szintén szavazati joggal bírnak, s nagyfontosságú anyagi kérdések felett határozván, a választmány ülésein megjelenni, esetleges elmaradásukat az alispánhoz előlegesen beküldendő értesítésben igazolni tartoznak, ellenkező esetben a választmányból kilépetteknek fognak tekintetni. A választmány ülésein a jelenlevők szótöbbséggel határoznak, a szavazatok egyenlősége esetén, az elnök szava-