Szabolcsmegyének a közigazgatási ügyek rendezéséről szóló szabályrendeletei és ügyviteli szabályai. (Nyíregyháza, 1882)

— 38 — elve alapján, a magyar körzkórházak részéről az egész ápolási dij számitható fel: megjegyztetvén hogy azon esetben, ha később az ápoltnak netán magyarhoni illetősége bizonyulna be, avagy az ilynemű gyógyköltség az illetőségnek meg nem állapithatása indokából a magyar államkincstár terhére esnék, akkor az érdekelt kórház részéről az illető törvényhatósági betegápolási alappal vagy a magyar államkincstárral szemben, az ápolási dijnak csak fele érvényesithető. 80. §. Miután a monarchia másik felében érvényes 1869. évi LVIII. t.-cz. értelmében a beteg elbocsátása, illetőleg halála napjától számítva 3 év lefolyta alatt, az illető tartomány országos alapja irányában nem követelt gyógyköltségek ez időn tul elévülnek: ennélfogva az ottani illetőségű egyének utáni gyógyköltségkövetelések ezen ido alatt érvényesitendők. Eljárás a külföldi betegek ápolási költség eire nézve. 81. §. Hazai közkórházakban és gyógyintézetekben ápolt külföldi betegek után felmerült gyógyköltségek — a mennyiben t. i. az 1875. évi III. t.-cz. 1. §. o) pontja alá nem esnek, — a magyar államkincstárból előlegeztetnek illetőleg térittetnek meg. Miután pedig eme költségek beszedése közvetlenül a belügyministerium által eszközöltetik, a kórház részéről a honosság és vagyoni viszonyok kipuhatolása körüli tárgyalás kezdeménye-