Szabolcsmegyének a közigazgatási ügyek rendezéséről szóló szabályrendeletei és ügyviteli szabályai. (Nyíregyháza, 1882)

25. korukban, a melyről itt szó van, rendesen oly jó alkalmazkodási tehetséggel birnak, hogy a távolhoz és közeihez egyaránt jól alkalmazkodnak, és a tiszta látáshoz javitó üveget nem szükségeinek. A sorozási helyen tehát egyedül a látélesség próbájának eredményéhez képest lesznek megítélendők. Ennek folytán, azon határ, melynél egy túllátó védkötelesnek alkalmatlansága kezdődik, magasabbra tehető, mint a rövidlátásnál. Az eddigi utasitás szerint a túllátok alkalmassági határa nyolcz hüvelyknyi távpontnak felelt meg. Ezen határ, épen ugy mint az eddig gyakorlat^ ban állott olvasási próba, a jelen utasításban is megtartatott; s az orvos köteles azt alkalmazásba venni mindazon esetekben, a melyekben a szemek alkatához képest a közelnézés és egyáltalán az egyéni tünetek összfoglalata nagyobbfoku túllátás gyanúját keltik benne. Ezen próbánál megkívántatik (lásd a 2-ik melléklet D. jegyzékének 30. számú tételét], hogy a védköteles egy bécsi vonal magasságú és megfelelő vastagsága betűket, vagy egyéb jegyeket, 6 hüvelyk gócztávollal biró domború szemüveggel, a szemtől több mint 12 hüvelyknyi (31 emt.) távolságban, olvasni, illetőlegfelismerni képes legyen. A 6-os számú domború szemüveg, valamint a szükséges nyomtatványok, hasonló alakú korongon mint a rövidlátás próbájánál, továbbá egy szalag-alaku hosszmérték, minden sorozó bizottság rendelkezésére áll. Ezen látpróbák megtételére csupán a meglévőpróbakorongok használhatók, és az orvos kötelessége annak pontos ellenőrizése, hogy azok valóban 12 hüvelyknél (31 emt.) nagyobb távolságban tartassanak. mivel máskülönben a kisebbfoku túllátok,,