Jakab Attila - Balázs Attila: Elrejtett kincsek titkai / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 3. (Nyíregyháza, 2007)

Miért fontosak ezek a leletek a régészek számára? Azok az ékszerek, amelyek nem kerültek a föld alá, az idők folyamán zömmel megsemmisültek: elkallódtak, beolvasztották őket stb. így a korszak ízlésvilágára a megtalált a leletek számtalan hasznos információt nyújtanak. Képet kaphatunk a korszak ékszerviseletéről, az akkori idők divatjáról. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kereszténység terjedésével egyre kevesebb tárgy került a sírokba, amelyek segítenének rekonstruálni az akkori idők viseletét.) Az érmék segítségével pedig pontosan tudjuk keltezni ezeket az ékszereket. így alkalmunk nyílik meghatározni a korát azoknak a daraboknak is, amelyeket kísérő pénzek nélkül találunk. Az érmék segítségével a korabeli pénzforgalmat, gazdasági viszonyokat ismerhetjük meg. A kincsleletek mellett az elrejtésre szolgáló edények is jelentősek. Az ásatások leggyakoribb leletanyaga ugyanis a kerámia. Ezek korát azonban olykor nehéz megmondani, hiszen a településeken ritkán kerül elő velük együtt érme, amellyel pontosítani lehet korukat. A kincsleletek pénzei segítséget tudnak nyújtani ebben a kérdésben is. Tehetünk-e valamit, ha véletlenül kincset találunk? Igen! Feltétlenül értesítsük a területileg illetékes múzeum - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi Jósa András Múzeum - régészeit. Ellentétben a közhiedelemmel a múzeum nem veszi el szó nélkül a tárgyakat, hanem találói díjat fizet a bejelentőnek, a megtalálónak. Ezzel nemcsak a tárgyakat, hanem a lelőhelyre vonatkozó információkat ellentételezi. Ugyanis csak a lelőhely ismeretében lehet a kincsleletet szakszerűen összegyűjteni és a lelőkörülményeket megfigyelni. Ezek legalább olyan fontosak, mint maguk a tárgyak! A továbbiakban három leletegyüttest mutatunk be Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről - a tyukodit, a pátrohait és a rakamazit. 11