Jakab Attila - Balázs Attila: Elrejtett kincsek titkai / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 3. (Nyíregyháza, 2007)

1250-ben IV Béla király erősíti meg a Gutkeled nemzetség egyik ága tagjainak, hat családnak az elhatározását arról, hogy a Bács megyei Futak üres és elhagyott, azaz lakatlan birtokukat - amelyet Batkajnak is hívnak - 30 márkáért (1 márka = 233,5 g súlyú ezüst) eladják. Kényszerűségből tették meg ezt a lépést: az indoka pedig az, hogy nemcsak e dunai rév vált néptelenné kilenc évvel korábban, a tatárjáráskor, de a tatárok feldúlták e falut is birtokló Sárvár-monostort, a nemzetségi ág temetkező helyét, s kellett a pénz a helyreállítására. Azaz a mongol seregek még a viszonylag rejtett helyen, az Ecsedi-lápon fekvő - az ásatások tanúsága szerint kéttornyú, háromhajós - templom-épülethez is eljutottak. Még inkább prédává váltak a fontosabb utak menti falvak. 1271-ben V István király újra adományozza a mai Napkort és a határába Töt földjét a Balogsemjén nembeli Kállay család ősének. Az adományt azzal indokolja, hogy „Ubul fia: Mihály, hűséges szolgálónk, elénk járulva a legnagyobb igyekezettel kérte tőlünk, hogy bizonyos Nucupul és Tuth nevű Szabolcs megyei üres és lakatlan földeket neki adományozzuk. Ezeket a - tőle most méltatlanul elidegenített földeket - mint magának Mihálynak az előadásából megtudtuk - nagyapánk, a boldog emlékezetű András király Mihály apjának Egyed testvére haláláért adományozta, aki a kegyes emlékezetű Kálmán király [II. András király fia, IV Béla öccse] által a ruténok ellen indított hadjáratban [1219-1221] vesztette életét. Hasonlóképpen kérte, hogy a Nucupultól külön álló, attól délre fekvő másik földdarabot - amelyen templom is van - és amelyet tudvalevőleg legelőször a tatárjárás idején örökös nélkül elhunyt Butur nevű személy és rokonai birtokoltak -királyi jótékonyságból neki adományozzuk." (Lekli Béla fordítása) Eszerint nemcsak a Balogsemjén nemzetség két faluja pusztult el 1240-ben, hanem a mellette lévő templomos falu (a mai Napkor magja) az összes lakosával és annak birtokosaival, Buturral és rokonságával együtt. A két, Szatmár és Szabolcs megyéből hozott példa folytatható lenne még más, oklevelekből vett adatokkal. E kis füzet - Jakab Attila régész kollégám közérthető munkája - a Szabolcs és Szatmár megyei régészeti leletek segítségével világítja meg az ezrek és ezrek életének, értékek pusztulásának két esztendős időszakát. Olvassák tehát figyelemmel e nem mindennapi tanúságokkal teli kis dolgozatot. Dr. Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató