Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Demecser
különböző korszak leleteire akadtak. Köztük 75 cm mélyen sírokat vettek észre. Később itt volt a Kossuth tsz majorja. A majortól közvetlenül nyugatra eső É-D-i dombon lehettek a sírok, ahol egykor Elekék szőlője volt 36 kat. holdon. Szőlőpartnak is nevezték e részt. Egy fílagória állt itt hajdanán. A felszíni nyomok alapján (Dienes István és Németh Péter 197l-es terepbejárása) a neolitikumtól a szarmata korig lakott volt a domb. A legtöbb cserép bronzkori és kora vaskori. Jósa András az alábbi leleteket gyűjtötte össze két, egymástól mintegy száz lépésre fekvő sírból: 1. Egyenes keresztvasú, enyhén íves szablya. Eredeti H: 81,5 cm, Sz: 3 cm, fokéle 23 cm. A keresztvas ma már nincs meg, de a szablya valószínűleg azonosítható a JAM 64.1209.1. leltári számon szereplő, ismeretlen lelőhelyű darabbal (régi V. 366.). Jelenlegi H: 81,4 cm, Sz: 2,6 cm. A nyélnyújtványon egy helyen szegecshely látszik (27. tábla 1-2. 3 2). 2. Egyenes keresztvasú, enyhén íves szablya. Eredeti H: 76,4 cm, Sz: 3,4 cm, fokéle 29,5 cm. Az ellenző alatti részen törött. Jelenlegi H: 70,2 cm, a nyéltüske a találás óta letörött. Sz: 2,8 cm. Az ellenző H: 8,7 cm, végei töröttek (JAM 66.38.1. régi V. 367.) (27. tábla 3.). 3. Megnyúlt pengéjű baltás szekerce. H: 16 cm, penge Sz: 7,5 cm, köpűjének Á: 2,3x2,7 cm, S: 127,7 g (JAM 64.282.1.) (27. tábla 6.). 4. Ovális metszetű, hegyesedő végű bronz huzalkarperec töredéke. H: 6,4 cm, S: 10,29 g (JAM 62.291.3., régi I. 1853.) (27. tábla 5.). 5. A fül alatt tagolt, körte alakú, öntött bronz fülesgomb. H: 1,8 cm, A: 0,9 cm, S: 3,77 g (JAM 62.291.1., régi I. 1854.) (27. tábla 4.). 6. Ugyaninnen említenek két „hasonló korú" edényt, melyeket nem sikerült azonosítanom. Kérdéses, hogy magányos temetkezéseekről van-e szó vagy nagyobb temetőrészlet két sírja volt. Irodalom: ALISP. JEL. 1900.1.31., JÓSA 1958.156., 158-160., 180., HAMPEL 1902.298-299, HAMPEL 1905. II. 629-630., III. 418. (tévesen Abaúj vármegyeként), HAMPEL 1907. 112., 9. tábla, JÓSA 1914. 172., 179., FEHÉRÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 217. lh. 31., JÓSA 1978. 47., 221., KOVÁCS 1989A. 170., DIENES 1996. 293. Kat. 12. 3. Földvár (Tündérvár vagy Leányvár) A községtől 5,5 km-re ÉÉNy felé, a Nagytó DNy-i szögletén helyezkedik el egy É-D-i hajdani homokszigeten a vár kerek, 5-6 m magasan kiemelkedő kúpja. Belső mérete kb. 40 (É-D) x 26 (Ny-K) m, 33 a nyugati oldala meredek, a keleti lankásabb. Északi és déli végén sánc-árok szegélyezi. Keleti oldala 2 m magas és egy 1/2 m magas párkány emelkedik itt. Körülötte hatalmas mocsár húzódott. Ezen a helyen a kora bronzkorban és a késő bronzkor - kora vaskor idején is megtelepedtek a leletek alapján. Maga az Árpád-kori vár a XII-XIII. században épülhetett, s csak rövid ideig volt használatban a kis számú összegyűjtött cserépből ítélve. A XX. században a földvár belsejét erősen megbolygatták, sáncait erőgépekkel megbontották, s szántóföldi művelés alá fogták. Az okleveles anyagban a földvár említése előfordul. A Kékkel és Demecserrel szomszédos Lakteleket 1325-ben I. Károly király a Percnyieknek adta, mégpedig cum loco castri cuiusdam acpiscinis quarundam (A. II. 224.). Irodalom: FÉNYES 1851. 251., JÓSA 1958. 77-79, JósAé.n. 396-397, Kiss 1961. 64, NÉMETH 1988. 91. A vár tetején lévő magassági ponttól északra 10-12 m-re homokbányát nyitottak. 1975-ben Dajka János, a demecseri Kossuth tsz elnöke jelentette a múzeumban, hogy a homokbánya nyitásával csontvázakat pusztítottak el. A helyszínre Szathmáry László antropológus ment ki. A helybeliek elbeszélése szerint a sírok 2-3 m mélyen feküdtek. Szathmáry a magassági ponttól 30-35 m-re É-ÉK-re a bánya falában habarcsos téglás falra figyelt föl. Felette egy cserepet talált. A munkások téglával bélelt „alagutat" emlegettek, de ennek nyoma nem volt. A leletek kora kérdéses, valószínűleg inkább újkoriak vagy középkoriak lehettek. Irodalom: JAM Adattár 85.21. 1991-ben terepbejáráskor a területen bronzkori cserepekkel együtt találtam egy szürkésfekete külső-belső felületű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredéket. Árpád-kori vagy középkori (JAM 92.61.3.). 4. Földvár közeléből A földvár közelében szántásból előkerült leletegyüttest id. Elek Dezső ajándékozta a múzeumnak 1909-ben. Egykor mocsaras részen került elő 20-25 cm mélyen. 3 4 3 2 A 27. tábla 1. az eredeti publikációs rajz, a 27. tábla 2. a JAM-ban talált darab. 3 3 Fényes Elek szerint „1000 holdnyi" (FÉNYES 1851. 251.). 3 4 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 37
