Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
A rétközi temetőkről - Ibrány-Esbó-halom
Révész László fogalmazta meg, hogy a felső-Tisza-vidéki temetők a Kárpát-medence más területeinek hasonló korú temetőitől eltérnek a nemek arányával (is), ti. a férfiak aránya egy-egy temetőn belül elérheti akár az 50%-ot, s jellemző az „erős felfegyverzettség". Ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy „e közösségek mesterséges szervezés útján jöttek létre." A hivatásos katonáskodó réteg nőtlenségére utalna az asszonyok kisebb létszáma a temetőkben. (ŐSEINKET... 1996. 41. - Révész László) Ezt az érvelést Ibrány esetében nem fogadhatjuk el. Itt szó sincs erősen fölfegyverzett katonaságról. A korai sírsorban a 9 férfi közül egy volt íjász és egy baltás, lovas harcos. Az egész temetőben mindössze 7 íjász és 2 baltás temetkezés fordult elő (tehát a sírok 3,3%-a volt fegyveres). 9 7 A nemek közötti arány a XI. századra nagyjából kiegyenlítődik. Kérdés, hogy a X. századi jelenséget hogyan magyarázhatjuk meg. Az életkor meghatározások alapján nem valószínűsíthető, hogy háborúban elhunyt férfiak voltak a temetőben. Kevés a fiatalon meghalt, és sokan szép kort éltek meg. X. sz-i nők X. sz-i férfiak XI. sz-i nők XI. sz-i férfiak 20-40 éves 11 fő 14 fő 14 fő 10 fő 40-60 éves 17 fő 22 fő 15 fő 14 fő 60 év felett 4 fő 7 fő 8 fő 16 fő Jelen ismereteink mellett a férfiak magasabb számának okára megnyugtató magyarázatot nem tudunk adni. Leginkább arra gyanakod-hatunk, hogy ezeket a közösségeket máshonnan telepítették ide át, és az áttelepülésre inkább vállalkoztak a férfiak, mint a nők. (Egy másik lehetőség, hogy a nők, akik jobban ragaszkodtak a szokásokhoz, a korábbi temetőket használták tovább még egy ideig.) a magyarázatok azonbam nem megnyugtatóak, a kérdést nyitva kell hagynunk. A férfiakat és nőket az ibrányi temetőben olykor nemek szerint kissé elkülönülve találtuk. így pl. a X. századi részen, az Esbó-halom ENy-i oldalánközel egymáshoz került elő a 4., 176., 144.,2., 175., Lés 6. sírvalamennyi férfi. Ugyancsak „férfi csoport" a 189., 141., 190., 142., 192., 191., 173. sír az előző temetkezések szomszédságában vagy a temető DK-i szegletében, a XI. századi részen a 131., 132., 134., 135. és 136. sír. Utóbbiaktól É-ra 6 gyerek sírja sorjázott egymás mellett. Ez a megfigyelés azért fontos, mert csaknem valamennyi itt részletesen bemutatott temetőrészletnél megfigyelhető valamelyest a nemek elkülönülése. A teljesen feltárt ibrányi temető szerkezetéből látszik, hogy önmagukban az ottani megfigyelések nem értékelhetőek, az még egy teljes feltárás esetén is gondot jelenthet. A szakirodalomban általánosan elfogadott demográfiai mutatók szerint ebben a korszakban az átlagos, várható élettartam 28,7 év lehetett (ACSÁDI 1963/64. 21., 23.). Az ibrányi temetőben ez az adat magasabb - a X. században 33,06 év, a XI. században 36,48 év (lsd Hűse Lajos tanulmányait a jelen kötetben!), ez összhangban van Marcsik Antónia megállapításával, hogy az ibrányi népességen belül kevés a patológiás eset (a tanulmányát lásd a kötetben!). A család nagysága 5-7 fő. Az ibrányi temető használatát a fentiek kronológiai meghatározása alapján mintegy 130-140 évre becsülöm (5-6 generáció) a fenti kronológiai meghatározás alapján. A 274 egyén közül 180 felnőtt volt. A gyerekek száma jóval alacsonyabb a várhatónál, bár a gyereksírok arányát tekintve Ibrány a középmezőnybe sorolható (KOVÁCS 1986A. 218.4. jegyzet). A szántás valószínűleg a gyereksírokat érintette elsősorban. 9 8 A 60-40%-os felnőtt-gyerek arányt elfogadva 300 fővel kell számolnunk. A temető teljes sírszámát - a lejjebb részletezett magas fokú szántottság miatt - csak egy rekonstruált értékkel adhatjuk meg. Ez alapján az ibrányi temetőt használó népesség településén az átlagos lélekszám egy generációnál 50-60 fő lehetett, ami 7-9 (7 fős család esetén) vagy 10-12 családot (5 fős család esetén) jelent. Ez 2-4 háromgenerációs nagycsaládnak felel meg. A legkorábbi sírsor esetében ugyanezekkel a paraméterekkel számolva 3-5 család jöhet szóba. (Vö. pl. PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 33-34., BAKAY 1978. 135., SZABÓ 1978/79. 72.) 9 7 Ezek a temető területén szétszórtan helyezkedtek el. 9 8 Az ásatási megfigyelések alapján a felnőttek temetkezései közül maximum 2-3 temetkezést szántottak ki úgy, hogy azoknak a helyét sem sikerült regisztrálnunk. Jellemző módon nagyon kevés a „szórvány" lelet és nagyobb mennyiségű emberi csontot a szántásban sem figyeltünk meg. 376
