Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Mellékletek - Ételmellékletek - Ólomtárgyak - Szemfedők
(KOVÁCS 1988. 151.). Talán nem véletlen, hogy egyelőre csupán a Felső-Tisza-vidéken tudunk ilyen lelőhelyeket. Kérdés, hogy a honfoglalás kori szállásterület más részein valóban hiányzik-e a szokás vagy csak nem figyelték meg. 2. Kavics Az Ibrány-Esbó-halmi 195. sírban a bal boka vonalában a sírfal mellett egy kavics került elő (92. tábla). Előfordulása szorosan kötődik a pattintékok és pengék hasonló felbukkanásához. 3. Kődarabok Az ibrányi 122. sírban egy fiatal férfi jobb könyöke alatt kődarabot találtunk. A 248. sírban a jobb felkar közepének irányában, a sírfalnál volt egy kő. A jelenség a honfoglalás kori temetőkben nem túl gyakori. Tettamanti Sarolta a honfoglalás kori temetkezési rítusok tárgyalása során foglalkozott a sírokba tett „egyes darab kisebb kövekkel". Feltételezése szerint vagy a halott visszajárását megakadályozandó helyezték a köveket annak egyes testrészeire, vagy deszkakeret alátámasztására használták (TETTAMANTI 1975. 95.). A 248. sír esetében még felmerülhet az utóbbi funkció, azonban a 122. sír esetében kizárható mindkét lehetőség. Ugyancsak eltér a Tettamanti Sarolta által leírttól a Dabas (Gyón)-paphegyi temető 1. sírja, ahol a lovas harcos jobb lábfeje előtt fordult elő egy 9,8x9,9x3,2 cm-es homokkődarab (KOVÁCS 1985. 373.). Az erdélyi Gombáson figyelték meg, hogy a fejhez és a lábhoz minden alkalommal egy-egy lapos homokkövet helyeztek (NAGY 1913. 269.). Kődarabok - itt elsősorban őrlőkő-darabokról van szó - sírba tétele a Kárpát-medencei szkítáknál elterjedt szokás (legutóbb HELLEBRANDT 1986. 21.). Kelta sírban is sikerült megfigyelnem (TiszavasváriVárosföldje 10. sír-ALMÁSSY 1998. 59.). A szarmatáknál sem hiányzik a szokás: Sándorfalva-Eperjes kardos férfi sírjában például a koponya alatt, a szűz földbe belenyomva került elő (VÖRÖS 1985. 15.). Ólomtárgyak Az Ibrány-Esbó-halmi 57. sír (10-11 éves gyerek) betöltéséből került elő egy 1,4 cm-es, belül üreges ólomdarab (61. tábla). Hasonló jelenséget nem ismerek X-XI. századi temetőkből. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy maga az ólom sem általános mint nyersanyag - ami nem meglepő, tekintettel a fém igen puha voltára. Ólomtárgyak csak kivételesen fordulnak elő - főként az Alföldön - az Árpád-kori temetőkben. Kivételt jelent a pusztaszentlászlói és a halimbai temető, ahonnan nagy mennyiségű ólomékszert említenek (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 52-53., TÖRÖK 1962. 45., 102.). Az itt talált ékszerek ón-ólom ötvözetek (SZŐKE-VÁNDOR 1976. 147-148.), szemben az ibrányi sír darabjával, mely 100% ólom. A kis ólomdarabon kívül a Rétközből még egy esetet említhetek: az Ibrány-Esbó-halmi 197a. sírból egy - feltehetőleg bizánci - ólomkereszt látott napvilágot (94. tábla). Ennek értékelésére az egyházakról szóló részben részletesen kitérek. A szabolcsi részen további ólomtárgyak kerültek elő a tímári temetőből: a 8. (női) sírban a gyöngynyakláncba 2 db ólomszalagból csavart lemezgyöngyöt fűztek, a 22. (gyerek)sírban pedig egy félhold alakú ólomcsüngőt bontottak ki (KOVÁCS 1988. 126., 143.). Szemfedők A veretek értékelése során már kitértem arra, hogy a koponya táján talált lemezekről nem minden esetben lehet eldönteni, hogy azok fejfedő maradványai-e vagy szemfedő részei voltak (lásd ott!). Az alábbi temetkezések esetében feltételezhetjük, hogy azok inkább szemfedő töredékei: 1. Szabolcsveresmart-Szelérd-domb 3. sír. Jobb szemöldökívén és szemgödrében vékony, korong alakú, préselt díszítésű rozetta(?) (168. tábla, 161. kép 37.). 2. Tiszabezdéd-Harangláb 2. sír. A szemgödörben hártyavékony lemezke. 3. Tiszabezdéd-Harangláb 4. sír. Papírvékony lemezek a szemgödör táján (204. tábla). 7. Tiszabezdéd-Harangláb 9. sír. Elporladt lemezkék. Valószínű, hogy a négy temetkezésben szemfedő maradványát találták meg (vö. a pártáknál írtakat!). Valamennyi esetben lovas férfisírról van szó. Hasonló szemfedőről származó lemezkéket írt le Kiss Gábor Ikervár-Virág utcából, ahol azonban gyerekek koponyája táján figyelték ezt meg (Kiss 2000. 73.). A karosi temetőben Révész László regisztrálta több temetkezés esetében (RÉVÉSZ 1996. 96.).
